November első napja az emlékezésről és a reményről szól. A mindenszentek napja a katolikus egyház szentjeinek és az összes üdvözült léleknek az emléknapja.
Mindenszentek eredete egészen 380-ig nyúlik vissza, amikor a keleti egyház megemlékezett a vértanúkról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
November elseje mindenszentek napja, a katolikus egyház azokról a szentekről emlékeznek meg, akik nem szerepelnek név szerint a naptárban, tehát ez egy katolikus ünnep. November másodika a halottak napja, egyetemesebb ünnep. Tulajdonképpen már a XX. században a halottak napja előestéjévé vált a mindenszentek napja. A néphagyományokban úgy gondolják, hogy hazalátogatnak a halottak, és ezért számukra sót, vizet, kenyeret tettek ki az asztalra, és kivilágították magát az otthont is, mert azt gondolták, hogy ameddig a harang szól kint a temetőben, addig a halottak hazajönnek és körülnéznek
– mondta el Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
Emlékeztetett: a keresztény hagyományairól híres Mexikóban úgy tartják, az ember csak akkor hal meg véglegesen, hogyha mindenki elfelejti. Tátrai Zsuzsanna arra figyelmeztet: addig kell mindenkit szeretettel körülvenni amíg él, és aki pedig már meghalt arra nem szomorúsággal emlékezni, hanem azokat a szép pillanatokat felidézni, ami miatt maradandó emléket jelentenek.
November másodikán, halottak napján az élők halandóságát és az elhunytak halálának a valóságát ünnepeljük. A katolikus egyház megemlékezik minden halottról, de különösképpen a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről.
Hír TV
