A Covid–19 elleni vakcinák egyenlő elosztását biztosító intézkedésekkel szeretné megelőzni a jövőben esetlegesen bekövetkező világjárványokat Boris Johnson brit miniszterelnök, aki a soron következő, pénteken virtuálisan megrendezésre kerülő G7 találkozó házigazdája lesz.
Olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a vakcinák minden országban egyenlő módon történő elosztásának jogos igénye és a gazdasági rendszer járvány okozta kárainak enyhítése, melyek végül a koronavírusból való tényleges felépülést jelenthetik majd
– vetítette előre Johnson a Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat tömörítő G7-csúcs legégetőbb témáit.
A brit miniszterelnöki hivatal szerint Johnson javasolni fogja egy globális akcióterv kidolgozását, amellyel megelőzhető lesz az a „nacionalista és megosztó politika, amely megmételyezte a koronavírus elleni kezdeti küzdelmet”.
Mint ismert, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívta fel a figyelmet, hogy az „engem elsőként”-irányelv, melyet a gazdag országok előszeretettel alkalmaztak a koronavírus elleni vakcinák megszerzésére vonatkozóan, nemcsak a szegény és sebezhető országok cserbenhagyását vonja maga után, hanem olyan helyzeteket is eredményez, amelyben a vírus világszerte könnyen mutálódhat, illetve terjedhet.
Az ENSZ BT is a vakcinabeszerzésről tárgyal
Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdára hívott össze ülést, amelyen szintén a Covid–19 elleni vakcinához való hozzáférés lesz napirenden.
Közleményük szerint a találkozóval enyhíteni próbálják majd a tagországok között az oltással kapcsolatban kirobbant, és egyre fokozódó feszültséget.
A tanácskozás legfőbb kérdésfeltevése, hogy miként valósítható meg az igazságos vakcinaelosztás úgy, hogy az elmaradott országok ne szenvedjenek hátrányt. A megvitatandó pontok között szerepel továbbá, hogy vajon nélkülözhetetlen munkaerőnek kellene-e nyilvánítani a világszerte szolgálatot teljesítő kéksisakos békefenntartókat, hogy ezzel az oltási sorrend elejére kerüljenek. Az sem tisztázott egyelőre, hogy amennyiben így történik, akkor kinek a felelőssége lesz majd a békefenntartók vakcinációja, a fogadó vagy a küldő országé.
António Guterres ENSZ-főtitkár eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális biztonság feltételei csak akkor adottak, ha mindenki ugyanazon a szinten védekezik a vírus ellen, mely mára számos mutációval bír szerte a világon. Többször is hangoztatta azon véleményét, miszerint az oltás intézményét „globális közjóként” kell tekinteni, viszont az, hogy ez hogyan kivitelezhető, arra egyelőre nem adott magyarázatot.
Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő újságírói kérdésre kifejtette, hogy a nemzetközi koordináció és szabályozás szükségeltetik az oltási igazolás területén, hogy bizonyos bűnözői körök ne tudjanak hasznot húzni oltási tanúsítványok hamisításával, vagy ami még rosszabb, hamis vakcinák forgalomba hozatalával.
