Mikroműanyagokon az öt milliméternél kisebb műanyag szemcséket értjük, amelyek származhatnak szennyvízből, kommunális hulladék aprózódásából, mezőgazdasági forrásokból (például fóliasátrak széteséséből) vagy egyszerűen a levegőbe kerülhetnek az autógumik kopása, festékek és szintetikus ruhák szálai révén. Az ilyen részecskék nem csupán az általunk belélegzett levegőben, hanem az élelmiszerekben is jelen vannak – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Tímea független kutató. Például ha műanyag dobozból eszünk vagy palackozott vizet iszunk, saját magunk is szennyezhetjük szervezetünket mikroműanyagokkal.
Hogyan kerülnek a szervezetünkbe a mikroműanyagok?
– A probléma nem csupán az, hogy a mikroműanyagokat belélegezzük vagy lenyeljük. A fő veszély abból adódik, hogy ezek az apró részecskék számos vegyi anyagot tartalmaznak, amelyek a műanyagok tartósságát, színét és puhaságát biztosítják. A kutatások kimutatták, hogy a műanyagok gyártása során használt vegyületek kioldódhatnak az emésztőrendszerben, és így bekerülhetnek a szervezetünkbe. Egyes mikroműanyagok a tüdő vagy az emésztőrendszer szövetein is átjutnak, és egyéb szerveinkben is felhalmozódhatnak, ezzel potenciálisan súlyos betegségeket, például rákot vagy Alzheimer-kórt is okozhatnak – mutatott rá a kutató.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
