Kezdeményezte a volt dél-koreai elnök letartóztatását az ügyészség

A kérelmet a tavaly decemberi szükségállapot kihirdetésével összefüggésben nyújtották be.

Jun vasárnap hosszú órákon át vett részt kihallgatáson a különleges ügyészségnél, azonban ügyvédje nem nyilatkozott az ott elhangzottakról.

A volt elnök ellen először januárban emeltek vádat, amely során őrizetbe is vették, de végül technikai okok miatt szabadon távozhatott. A vasárnap beadott kérelem új jogalapra helyezi a volt elnök előzetes letartóztatásának indítványát, amely immáron a lázadáson felül hatalommal való visszaéléssel és az igazságszolgáltatás akadályozásával bővült ki.

Jun december 3-án szükségállapotot hirdetett ki Dél-Koreában arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát megbénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát, államellenes erőket". A szükségállapot azonban mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is, amelynek során Junt felfüggesztették hivatalából. Az államfőt végül az alkotmányos hatáskörök megsértése és politikai válság kirobbantása miatt április 4-én menesztette az alkotmánybíróság.

Egy szöuli bíróság először 2024. december 31-én rendelte el a lázadással vádolt, felfüggesztett államfő letartóztatását, amit a hatóságok egy 2025. január 3-i sikertelen kísérlet után (az elnöki testőrség ezt akkor megakadályozta) január 15-én háromezer rendőr bevetésével végrehajtottak. Jun Szogloj ellen január 26-án emeltek vádat összeesküvés és lázadás miatt, bírósági tárgyalása február 20-án, büntetőpere április 14-én kezdődött meg.