„Teljesen elfújta a szél” az akadályokat: a magyar haderőfejlesztés amerikai szövetségben folytatódik

Az Orbán–Trump csúcstalálkozó által megnyitott magyar–amerikai aranykor szinte azonnal kézzelfogható eredményeket hozott a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb területén: a honvédelemben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Washingtonban, a Pentagonban tárgyalt Elbridge A. Colby államtitkárral, és a találkozó történelmi fordulatot jelzett.

1. A fordulat: az akadályozásból „baráti fogadtatás”

A miniszter a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a fogadtatás "nagyon megváltozott hangulatú és baráti" volt. Ez nem puszta udvariasság, hanem a józan észre alapuló reálpolitika visszatérése.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf egyértelművé tette: „Teljesen elfújta a szél” azokat az időket, amikor az előző (Biden-) adminisztráció ideológiai alapon akadályozó módon lépett fel a magyar haderőfejlesztés bizonyos lépéseivel szemben.

A mostani, Trump-adminisztrációval kialakított viszony ezzel szemben "proaktív", és két, azonos érdekekkel rendelkező szövetséges viszonyára épül, az országok méretkülönbsége ellenére is.

2. Az amerikai elvárás és a tagyar teljesítés logikája

A tárgyalás rávilágított arra a paradoxonra, ami a brüsszeli és a korábbi amerikai politikát jellemezte. A honvédelmi miniszter elmondta: az amerikai elvárás Európa felé az, hogy tegyen és lépjen önmaga védelme érdekében.

A józan ész alapján pontosan ez az, amit Magyarország évek óta tesz a haderőfejlesztési programjával – vagyis azt a programot valósítja meg, amit Washington most elvár. A korábbi amerikai adminisztráció tehát a saját szövetségesi elvárásaival ellentétesen cselekedett, amikor ideológiai okokból akadályozta a magyar haderőt.

A mostani, Trump-adminisztrációval kialakult összhang helyreállítja a logikát: a szuverén, erős magyar haderő nem fenyegetés, hanem az amerikai érdekeket is szolgáló NATO-szövetségesi hozzájárulás.

3. A jövő: új eszközök és űripar

A politikai kapcsolatok megerősödése – a "bajtársi viszony" – azonnal utat nyit a konkrét katonai és ipari együttműködés előtt. A miniszter szerint a jövőbeni tárgyalások határozzák meg, hogy Magyarország "milyen pontos eszközrendszerekkel és védelmi ipari lehetőségekkel" élhet.

Ez nemcsak a legkorszerűbb fegyverekhez való hozzáférést jelenti, hanem – ahogy az a csúcstalálkozón is elhangzott – az űriparban is rendkívül széles együttműködésre ad módot.

Konklúzió: A washingtoni védelmi tárgyalások történelmi sikert hoztak. Bebizonyosodott, hogy a nemzeti érdek (erős magyar haderő) és a pragmatikus szövetségesi politika (az USA elvárásai) nem ellentétesek, hanem erősítik egymást. A brüsszeli és a korábbi amerikai ideológiai akadályozás korszaka véget ért, helyét a józan észre és a kölcsönös tiszteletre épülő "bajtársi" együttműködés vette át.

Forrás: MTI