Európai híradó: A magyar szabályozás miatt csúszhat az uniós helyreállítási alapok kifizetése
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt. A brüsszeli álláspont szerint a magyar parlament döntése korlátozó és diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz. A magyar szabályozás miatt csúszhat az uniós helyreállítási alapok kifizetése is - legalábbis Varga Judit igazságügyi miniszter ezt állítja. Aztán Zöldhegyi Katalin interjúja következik az új Európai Uniós környezetvédelmi stratégiáról, valamint kapcsoltuk Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, aki megint falakba ütközött a bizottságnál, amikor a Benes-dekrétumok kapcsán arról érdeklődött, hogy miként lehet érvényben egy ilyen diszkriminatív szabályozás.
Kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben
A magyar pedofilellenes törvényben az áll többek között, hogy tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti.
Egyértelmű, hogy a szexualitás nem a gyerekeknek szól. Ha csak megnézzük az amerikai filmeket, amelyek szintén korhatár szerint vannak kategorizálva, akkor mindenkinek teljesen természetes, hogy vannak olyan témák, amelyek 18 éven aluliaknak nem valóak. Az Európai Bizottság mégis kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Miről szól ez valójában, mi a politikai üzenete?
Dér Stefi műsorvezető kérdésére a választ Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője adta meg.
Az Európai Unió az állampolgárokkal fizettetné meg mindennek az árát
Mammut-jogszabály, amely 55 százalékkal csökkentené az Európai Unióban a károsanyag-kibocsátást 2030-ra - így foglalta össze Tóth Edina az Európai Bizottság klímavédelmi céljait. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője azonban arról is beszélt, magyar szempontból elfogadhatatlan, hogy a testület az állampolgárokkal fizettesse meg mindennek az árát, merthogy jelenleg ezt tartalmazza a tervezet. Zöldhegyi Katalin Brüsszelben kérdezte Tóth Edinát.
A Benes dekrétumok hogyan lehetnek még mindig érvényben?
Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője kérdést intézett a bizottsághoz arról, hogy a második világháború után a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó Benes dekrétumok hogyan lehetnek még mindig érvényben. Az uniós biztos azt válaszolta, hogy a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba.
Az Európai híradóba magát a kérdezőt, Vincze Lorántot Skype-on kapcsoltuk.
Teljes műsor:
Hír TV
