Háború Ukrajnában – Atomerőműveket építene Ukrajna + videó

A tartalomból:

• Pristina február elsejétől megtiltotta a szerb dinár használatát Koszovó területén, holott az ország északi, többségében szerbek lakta részén ezt a fizetőeszközt használják. Szerbia szerint ez nyílt provokációt jelent és nehéz helyzetbe hozza az ott élő szerb kisebbséget. Sőt, Belgrád szerint, ez a döntés akár veszélybe is sodorhatja az egész helyi szerb intézményrendszert. „A végső cél a szerbek elűzése Koszovóból, illetve olyan légkör megteremtése, amelyben ők maguk döntenek úgy, hogy a továbbiakban lehetetlen megmaradniuk Koszovóban” jelentette ki a szerb külügyminiszter Ivica Dacic. Pristina döntése követően, Belgrád egy rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanács ülést kezdeményezett, amelyen személyesen jelen lesz Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. Ez a feszült helyzet ráadásul különleges kontextusban zajlik, mivel kedden Belgrádban megalakult az új kormány.
• Oroszország azt tervezi, hogy 2030-ig csaknem megháromszorozza LNG-exportkapacitását, négy új terminállal az északi-sarkvidéken, ami több bevételt hozna Moszkva Ukrajna elleni háborújához. Ukrajna szövetségesei azonban erős befolyással bírnak az orosz LNG-exportra, írja Andrij Zhupanyn, az ukrán parlament földgázpolitikával foglalkozó bizottságának elnöke. Az elmúlt napokban az LNG a viták középpontjában állt: London azt akarja, hogy Európa ne vásároljon több orosz LNG-t, eközben Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy környezetvédelmi okokból leállítja a cseppfolyósított gáz exportját. Európa ellátása tehát sok szempontból veszélybe kerül.
• Ukrajna arra számít, hogy idén nyáron vagy ősszel megkezdi négy új atomerőmű építését - mondta German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek. Ma az Ukrajna által ellenőrzött területen három atomerőmű állítja elő az ország villamosenergia-szükségletének több mint 55%-át, de Ukrajna bővíteni akarja az ágazatot. Eközben Németország miután leállította az összes atomerőművét milliárdokat tervez költeni gázüzemű erőművek építésére. A német kormány úgy döntött, hogy 16 milliárd eurót fordít négy nagy földgázerőmű építésére. A német zöldek egyenlőre nemigazán tudták megmagyarázni a környezetet terhelő régi megoldás visszavezetését.
• Élesedik a balti államok ellentéte Oroszországgal. Lettország, Litvánia és Észtország ügyvivőit bekérették az orosz külügyminisztériumba. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezményre és az általános nemzetközi gyakorlatra hivatkozva Moszkva azt követeli, hogy a Balti-államok garantálják területükön a biztonságot az orosz elnökválasztási szavazás idején. A régióban más fejlemények is azt mutatják, hogy egyre nagyobb a feszültség: Oroszország nem zárja ki, hogy kilép az Északi-sarkvidéki Tanácsból, ha annak tevékenysége nem felel meg Moszkva érdekeinek. Mindeközben Lettország újra bevezette a sorkatonaságot.
• Irán, Kína és Oroszország közös haditengerészeti gyakorlatot tart március vége előtt – jelentette be az iráni haditengerészet parancsnoka, Shahram Irani ellentengernagy. A Tasnim iráni hírügynökség szerint más országok is meghívtak a hadgyakorlatra, amelynek célja ,, a regionális biztonság biztosítása a résztvevők közös érdekében’’. Ez a típusú háromoldalú gyakorlatot nem az első: tavaly márciusban Oroszország, Kína és Irán a Maritime Security Belt 2023 elnevezésű gyakorlatot tartotta az Arab-tengeren, Chabahar iráni kikötő partjainál.
• Ha nem töröljük el a Hamászt, várhatjuk a következő terrortámadást – jelentette ki Benjamin Netanjahu szerdán egy sajtótájékoztatón. A jelenleg mindkét oldalról érkező nyilatkozatok erősen arra utalnak, hogy a várva várt izraeli-Hamász tűzszünet egyszerűen nem fog megvalósulni. Az izraeli 12-es csatorna szerint Netanjahu azt mondta Anthony Blinkennek, hogy teljesen felszámolná a Hamászt a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában. Így nem csak, hogy nincs tűzszüneti megállapodás a láthatáron, de a háború akár ki is terjedhet. Eközben, Szaúd-Arábia világossá tette, hogy a szaúdi-izraeli béke lekerül az asztalról mindaddig, amíg nem ismerik el "a független palesztin államot az 1967-es határok mentén".