További két adó juthat a reklámadó sorsára
A reklámadó sorsára juthat a multikat sarcoló két másik adó. Brüsszel az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál és a dohányipar különadójánál is nemet mond a magyar útra, amely bünteti a nagy árbevételű, jellemzően külföldi tulajdonú cégeket. Az ellenzék szerint az uniós nyomásra átdolgozott szabályozás vesztesei a magyar vállalkozások lehetnek, ahogy történt a reklámadó esetében is.
„Többet fognak fizetni annyival, ami elveszi a kedvüket, hogy följelentsenek bennünket legközelebb” – ezt üzente a multinacionális áruházláncoknak és dohánycégeknek a kancelláriaminiszter júliusban, miután Brüsszel felfüggesztette a dohányipari különadó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedését. Mindkét közteher többkulcsos, és mindkettő a piacot uraló cégeket sarcolja, amelyek többnyire külföldi tulajdonúak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályozása ráadásul hagy kibúvót a magyar boltosoknak, 500 milliós éves árbevételig nem kell fizetni, ami a franchise hálózatoknak kedvez. Lázár János a két felfüggesztett adó módosításáról is tárgyalt a héten az Európai Bizottság versenyjogi biztosával. A miniszter szavai alapján a sávos adózást Brüsszel várhatóan ugyanúgy megvétózza, ahogy tette a reklámadónál.
– A biztos asszony egy dolgot megkérdőjelezhetetlenné tett, vannak kérdések, amelyekben az európai bizottság tolerálni fogja a progresszív adók intézményét és vannak olyanok, amelyekben nem.– Lehet-e esetleg erről részleteket tudni? – Igen, azt hogy itt a progresszív adókat nem fogja támogatni az Európai Bizottság.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál mégis megtartaná a sávos, progresszív adózást a kormány a Népszabadság értesülése szerint. A kicsik az árbevételük egy ezrelékét fizetnék be, míg a nagy áruházláncok a három ezrelékét.
„Eddig csak a nagyobb vállalatokra, tehát a multikra akarta kivetni ezt az adót, és a kis és közepes vállalkozásokat mentesíteni akarta, az Európai Unió döntése értelmében ez a kicsikre is ki fog terjedni. Ebből az következik, hogy a kormány mindig azon igyekszik, hogy minél több adót beszedjen. Nem lát előre, nem gondolja végig a döntéseinek a következményeit és a vége mindig az, hogy egyre nehezebb helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat” – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője.
A Fidesz rezsibiztosa türelemre int. „Én azt kérem, várjuk meg. Nagyon sok egyeztetésen kell még túllesni, akár a kiskereskedelemben, akár a kistermelőkkel, tehát itt még vannak lehetőségek véleményem szerint, várjuk meg, hogy mi lesz ebből! Egyébként ebből is látszik, hogy Magyarország politikáját az Európai Unióból milyen keményen vágják ilyen szinten is” – mondta Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra emlékeztet, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj eredetileg egykulcsos volt, a boltosok egységesen egy ezreléket fizettek.
„Az élelmiszerfelügyeleti-díj létét senki sem kérdőjelezte meg, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ez arányos legyen, arányos terhet jelentsen a vállalkozások számára” – hangsúlyozta Vámos György főtitkár.
Vámos György hozzátette: a nettó árbevétel egy ezreléke tárgyalási alapot jelent, nagyobb kulcs viszont a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat érzékenyen érintené.
