Kiemelt videók
Hazánk továbbra is támogatja Grúzia euroatlanti integrációját
Élénkíteni kell Magyarország és Grúzia kereskedelmi és mezőgazdasági kapcsolatát, erről tárgyalt Szijjártó Péter Tbilisziben a külügyi tárca vezetőjével. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint az orosz embargó miatt kiesett export egy része a kaukázusi országba kerülhet.
A grúz hősök szobrának koszorúzásával kezdte Tbilisziben a látogatást a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint nemzetközi tárgyalással kell rendezni Abházia és Dél-Oszétia státuszát, amelyeket Oroszország a Krím félszigethez hasonlóan háborúval szakított ki a szomszédja területéből. „Grúziára, illetve Georgiára úgy tekintünk, mint az európai energiaszállítás egyik fontos szereplőjére, hiszen fontos tranzitútvonalak haladnak itt keresztül, ezért a régió stabilitása kiemelten fontos. Szeretnénk, ha a NATO integrációja Georgiának fel tudna gyorsulni. Magyarország részt fog venni abban a nemzetközi csapatban, ami a NATO kiemelt partnerségi programját bonyolítja Georgia számára” – közölte Szijjártó.
A külgazdasági és külügyminiszter egy kormányválság után érkezett Grúziába. A védelmi minisztert leváltották, a külügyminiszter pedig távozott a koalíciós válság után és most kisebbségi kormányzás van. A külügyi tárcát ügyvivő vezeti. Szerinte akárki kerül hatalomra, Grúzia továbbra is az EU tagja szeretne lenni és nem fordul Oroszország felé. „Elkötelezettek vagyunk az olyan reformok mellett, amelyek elengedhetetlenek az euroatlanti integráció felgyorsításához. Ebben pedig hálásak vagyunk a magyar partnerünk segítségéért” – mondta Temar Beruchashvili, a külügyi tárca vezetője.
Szijjártó Péter korábban Azerbajdzsánban és Japánban is elmondta: az oroszországi élelmiszer-embargó miatt új piacokat keresnek a magyar termékek számára. Ez itt is téma volt. A magyar cégek emellett az energiaipari reformban is érintettek lehetnek. „Az ország villamosenergia hálózatának a felújítására van szükség, valamint hogy újabb erőműveket, vízi erőműveket építsenek és az energetikai miniszter nyitottságot mutatott aziránt, hogy magyar cégek ebbe bekapcsolódjanak. Ezért az Exim Banknál megnyitottunk egy hitelkeretet, ami meghaladja a 400 millió dollárt. Ebből a hitelkeretből, azt gondolom, a magyar cégek versenyképesen fogják tudni felvenni a küzdelmet itt” – mondta a magyar tárcavezető.
A magyar külügyminisztert a grúz államfő, a miniszterelnök és a parlamenti házelnök is fogadta.
