Előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek a szolgáltatók

A pénzügyi válságot a médiaipar is megsínylette, a szektor árbevétele 300 milliárdról 250 milliárd forintra esett. Az netes felületek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a reklámtortából a nyomtatott és az elektronikus sajtó rovására. A piac átrendeződés fő vesztesei a kisebb cégek voltak. „Fúziós folyamatok elindulását látjuk, vannak felszámolások is. A kis médiavállalatok nem feltétlenül felkészültek annyira, hogy akár külföldre menjenek, és a magyar tartalomszolgáltatás eléggé helyhez köti őket. Ez esetleg inkább hirdetői oldalon jelenhet meg, de arról nekünk nincsen adatunk” – mondta a Hír TV-nek Incze Kinga, a White Media Consulting ügyvezető-tulajdonosa.

A nyáron bevezetett reklámadó a fogyasztói árakban egyelőre nem jelentkezik. „A lakossági árképzésünk alapvetően vállalati stratégiát követ, a reklámadó pedig a cég működésén belül csak a marketingosztályt, azon belül is a médiabüdzsét érinti, tehát ennek nincs olyan hatása, amely áremelést okozna” – magyarázta Baráth Péter, a Vodafone márkaigazgatója.

Törteli István médiaelemző arra számít, hogy a kábelszolgáltatók, amelyek a nézők jelentős részéhez juttatják el a tévé- és rádiócsatornákat, előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni. „Három ellenérdekelt félről, a legnagyobb tévécsatornák, a terjesztők, illetve az állampolgárok közötti érdekellentétről van szó. Ez feloldhatatlan azért, mert gazdasági kérdés, hogy dráguljanak-e a csomagok, hogy a nagy szolgáltatók programdíjat szednek be a későbbiekben vagy sem. A kormány, amely hangsúlyosan a fogyasztók érdekeit képviseli, ezért kezébe vette ezt a kérdést, és a médiatörvény módosítása nyomán a programdíj bevezetésének kérdése hozzá került. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben valamilyen díj lehet, de ez konszenzusos megállapodás alapján kialakított költség lehet” – nyilatkozta a Nézőpont Intézet vezető médiaelemzője.

Az elemző szerint az össztársadalmi tiltakozást kiváltó internetadó ötletét a kormány nem melegíti fel.