MNB: Jelentősen bővült a vállalati kötvénypiac
Három év alatt ötszörösére nőtt a vállalati kötvények piaci állománya, rövid időn belül sikerült az évtizedes hátrányt ledolgozni regionális összevetésben, miközben a jegybank még lát tartalékot a Növekedési kötvényprogramban - mondta a Világgazdaságnak Lóga Máté, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) strukturált finanszírozás stratégiai igazgatóságának vezetője.
A Növekedési kötvényprogram (Nkp) 2019. júliusi elindítását megelőzően a hazai vállalatok adósságában a bankhitelek abszolút dominanciája volt megfigyelhető. A lap szerdai számában megjelent interjúban Lóga Máté kifejtette, hogya vállalatok GDP-arányos kötvénypiacának szintje 1 százalék volt akkor, a hazai székhelyű nem pénzügyi vállalatok kötvénypiaca 2021 harmadik negyedévének végére becsléseik szerint a GDP 4,4 százalékra emelkedhetett, a piaci állomány pedig a program kezdete óta nominálisan megötszöröződött.
Az Nkp-nak köszönhetően a hazai kötvénypiac régiós összehasonlításban a sereghajtói pozícióból felzárkózott a térség átlagához. A piac mélyülése mellett annak szerkezetében is egészséges előrelépést tapasztalunk mind a kibocsátók száma, mind az ágazati koncentráció terén - tette hozzá.
Nem válságkezelés volt a program indításának eredeti célja, hanem egy hosszútávú tőkepiac-fejlesztési stratégia eszközeként értékelendő az Nkp - mondta. A pandémia idején ugyanakkor a monetáris tanács több alkalommal is a kötvényprogram egyes feltételeinek finomhangolása mellett döntött, ezáltal a program jelentős szerepet játszott abban, hogy a vállalati szektor forrásbevonása a válság idején is stabil volt - tette hozzá.
A kezdetek óta több alkalommal emelte a program keretösszegét az MNB, jelenleg 1550 milliárd forint. Eddig a keret mintegy kétharmada fogyott el, ebből adódóan van még tér további kötvénykibocsátásokhoz - mondta Lóga Máté. Megjegyezte, hogy máig hatvanhat
vállalat járta végig sikeresen a kötvénykibocsátásig vezető utat, nem kevesen közülük több sorozatot is a piacra vittek, a teljes vállalati forrásbevonás pedig megközelíti az 1670 milliárd forintot. "Arra számítunk, hogy folytatódhatnak a programhoz már csatlakozott, illetve az újonnan érkező vállalatok kötvénykibocsátásai" - mondta.
Arról is beszélt, hogy a kötvényprogram keretében történő jegybanki vásárlások célzott likviditástöbbletet idéznek elő, ám a program
monetáris politikai irányultsága mégis semleges, mivel az MNB vásárlásai által előidézett többletpénzmennyiség a preferenciális betéti eszköz segítségével teljes mértékben sterilizálódott, ezzel pedig az Nkp-nak az inflációra gyakorolt hatása is kiszűrődik.
Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kibocsátó vállalatok elsősorban beruházásokra és akvizíciókra fordították a bevont
forrást. Ez utóbbi esetében elsősorban a külföldi akvizícióknál nyílik tér a továbblépésre, de ebben a kérdésben erősödnie kell
az M&A-tanácsadók szerepének is, mivel nekik van rálátásuk arra, hogy a magyar vállalatok számára a kontinens mely cégei lehetnek potenciális felvásárlási célpontok. "Azt látjuk, hogy az Nkp Magyarország fizetésimérleg-pozíciójára is pozitív hatást gyakorol. Becsléseink
szerint a programban a vállalatok által bevont forrás mintegy 15 százalékát költötték hazai tulajdonú vállalatok külföldi akvizícióira, amelyek
a jövőben a hazautalt profiton keresztül javíthatják a fizetési mérleget. A külföldi tulajdonosi hátterű vállalatok által bevont kötvényforrások
túlnyomó részét pedig Magyarországon használják fel. A kötvénykibocsátás hiányában ezt a finanszírozást a cégek bizonyos fokig külföldi forrásokból valósították volna meg, amely a fizetésimérleg-pozíció mellett a pénzügyi stabilitásra is negatív hatást gyakorolhatott volna" - ismertette.
MTI
