Ötszázmilliárd euró, az bizony nagyjából a háromszorosa a teljes éves magyar GDP-nek. Ennyi pénzt sikerült úgy befagyasztaniuk Brüsszelben, hogy elvileg – és persze állítólag – nem is akarták.
Ez a 723 milliárd eurós uniós helyreállítási alapnak a bő kétharmada – jelenleg parlagon hever, miközben az unió tagállamainak gazdaságai igencsak rá lennének szorulva.
Az alapról Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg, ennek célja az lett volna, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Csaknem négy év telt el azóta, és az EU nyakán az újabb – az orosz-ukrán háború miatti – válság, vagyis a hú de gyors segítség nem igazán jött össze.
És korántsem csak azokat a tagállamokat éri kár, akiket egyébként Brüsszel szándékosan csuklóztat:
mind a 27 ország szenved a brüsszeli bürokrácia lassúságától.
A nehézkességet az is okozza, hogy az alap, nemrég csúnya korrupciós botrányba is keveredett, és az olasz rendőrség több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le EU-szerte a több mint 600 millió eurós csalás miatt indított nyomozás részeként.
A Politicónak nyilatkozó tisztségviselő túl keménynek nevezte a Bizottság általi ellenőrzés mechanizmusát, kollégája szerint nem is éri meg hitelt kérni az RRF keretében.
A fő probléma a lap szerint az, hogy a Bizottság az alapot nem feltétlenül segítségnyújtásként, hanem egyfajta reformokat kikényszerítő eszközként kezdte használni a szerinte ezek – például a nyugdíjak vagy a demokratikus alapértékek – terén elmaradt kormányokkal szemben. A cikkben ugyan nem írták le Magyarország nevét, de ez akkor is egyfajta beismerése annak, hogy a pénzvisszatartás pusztán politikai alapon történik.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatják.
