Álhírt és félreértést kell eloszlatni az Otthon Start Program kapcsán
Még nem telt el egy hónap a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start program indulása óta, máris félreértésen alapuló, de vélhetően a közösségi média felületein álhírré vált, téves információ terjed a program egyik fontos feltételével kapcsolatban. Ez az ügyfelek által fizetett kamat mértékére, pontosabban annak rendszeres felülvizsgálati lehetőségére vonatkozik.
A teljes cikkaz Origo honlapján érhető el.
Az említett félreértés a program egyik sarokkövére vonatkozik, mely alapvetően járul hozzá ahhoz, hogy az első otthonukat megvásárlók pénzügyileg kiszámítható módon tudjanak tervezni hitelük törlesztését illetően. A félreértésből kialakult álhír az, hogy az Otthon Start programmal kapcsolatban előírás az ötévente történő kamatvizsgálat. Ez azonban nem az ügyfelek által fizetett fix 3 százalékos kamat felülvizsgálatára vonatkozik.
Kezdjük azzal, hogy az Otthon Start program július 31-én kiadott kormányrendelete tartalmazza a rendelkezést arról, hogy a legfeljebb 25 éves futamidejű kölcsön alatt az ügyfél által fizetendő kamat éves mértéke nem haladhatja meg a 3 százalékot. Ez az Otthon Start program egyik alapvető szabálya, mely lehetővé teszi az igénylőknek egészen a futamidő végéig szólóan a pénzügyi tervezést törlesztőrészleteik tekintetében. Ám – és ez ad okot a félreértésre – a rendelet (a 8. paragrafusban, a kamattámogatásról szóló részben) azt is tartalmazza, hogy a kölcsön „ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente változtatható meg.” Ebből látszólag az következik, hogy ha nem is biztosan, de ötévente megváltozhat az ügyleti kamat, vagyis akár a törlesztőrészlet, és ezáltal a teljes visszafizetendő összeg is növekedhet.
A két, rendeletben szereplő, egymásnak látszólag részben ellentmondó szabály közötti feszültséget könnyű feloldalni, ha rögzítjük, hogy az Otthon Start fix 3 százalékos kölcsöne kamattámogatott hitel. Ez azt jelenti, hogy az állam a kamatterhek jelentős részét átvállalja a kölcsönt felvevő ügyféltől, aki a kölcsönt otthonszerzésre fordítja. Az ügyleti kamat az a kamat, melyen a pénzintézet a kölcsönt folyóítja. Azt, hogy milyen módon kell kiszámítani a kamat mértékét, szintén leírja a rendelet, a viszonylag összetett képlet alapvetően az Államadósság Központ államkötvényeinek aukcióhoz köthető, de ezt nem szükséges igénylőként ismernünk. A kérdés megválaszolásához elég annyit tudni, hogy ez szeptember elején 8,11 százalékot jelentett, tehát ez a maximális ügyleti kamat. A rendelet értelmében, a háttérben használandó számítási metódus alkalmazásával ezt van lehetőség változtatni ötévente.
Mi történik akkor, ha például 2030 szeptemberében – a meghatározott számítási mód alapján – emelkedik az ügyleti kamat? Emelkedik az Otthon Start hitel kamata? Semmiképp sem, hiszen a rendelet által rögzített fix 3 százalékos szabály ettől még érvényben van, és valójában ellentmondás sincs közöttük. A hangsúly az előbb említett kamattámogatáson van, vagyis azon, hogy a mindenkori ügyleti kamat, és a kölcsönfelvevő ügyfél által fizetett kamat közötti különbséget az állam átvállalja.
Egy konkrét példán keresztül látható (előzetes kalkuláció, nem banki ajánlat), hogy az állam óriási pénzügyi vállalást teljesít az igénylők felé az ügyleti, és az ügyfél által ténylegesen kifizetett – maximum 3 százalékos – kamat különbségének átvállalásával: egy 25 éves futamidejű, 30 000 000 forintos Otthon Start programos hitel havi törlesztője 142 263 forint lenne (a teljes 25 éves futamidőre), míg ugyanannál a pénzintézetnél ugyanekkora összegű és ekkora futamidejű piaci hitelnél havi 500 000 forintos rendszeres jövedelmet feltételezve 20 éves fix kamatperiódus alapján 228 109 forint lenne a törlesztőrészlet.
Szükségszerűen picit egyszerűsítünk, mert csak a havi törlesztőrészlet mértéke nem mutat meg minden különbséget az Otthon Startos és a piaci alapú hitelek között, de épp a pénzügyi előnyöknél mutatja markánsan, mennyit jelent megtakarításban a kamattámogatás. A fenti példánál ez havona 85 846 forintot.
Fotó: Shutterstock
