Erről egyeztek meg a G7 tagjai
Kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a decemberi klímacsúcson – erről egyezett meg a világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7 csoport németországi tanácskozásán. Angela Merkel német kancellár szerint amellett is elkötelezték magukat, hogy 2050-ig 40 és 70 százalék közötti mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A találkozón terítékre került a transzatlanti egyezmény és a Moszkva elleni szankciók kérdése is, a barátok közti kémkedés viszont nem került szóba.
„Mekkora felhajtás, és mindez csak értetek, G7!” – hirdeti egy globalizációellenes tüntető transzparense Garmisch-Partenkirchenben. A németországi településen több száz demonstráló tiltakozott a hét legfejlettebb ipari ország csúcstalálkozója, valamint az Európa és az Egyesült Államok közötti transzatlanti megállapodás ellen. Szerintük a készülő egyezmény jelentősen növelheti a multinacionális cégek hatalmát, és korlátozza a valódi demokráciát.
Az Európai Unió és a tagállamok vezetői azt állítják: a megállapodás Európában is segíti a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremt. „Intenzív tárgyalásokat folytattunk a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményekről. Szeretnénk lezárni a Kanada és az EU közötti megállapodást, és még az idén jelentős előrelépéseket kívánunk elérni az EU és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon, hogy megköthessük az egyezményt” – mondta Angela Merkel.
Kiállt a transzatlanti egyezmény mellett Barack Obama amerikai elnök is, aki teljes hatalmat kapott a kongresszustól a tárgyalásokra. A G7-ek egyetértettek abban is, hogy szükség esetén szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, és fokozni kell a klímaváltozás és a szegénység elleni küzdelmet. „A csúcson a zárt ajtók mögött jönnek elő a keményebb témák, és a nyilvánosság elé mindig az megy, ami látvány és siker. Egy megjegyzés: háromezer újságíró van jelen, hogy tudósítson, de az újságírók csak arról tudnak tudósítani, ahova bejutnak” – fogalmazott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A német kancellár szerint a barátok közti kémkedés kérdése nem került szóba – annak ellenére sem, hogy az amerikai nemzetbiztonság hosszú évekig európai állampolgárok milliói ellen is kémkedett, és magát a német kancellárt is lehallgatta.
