Mi lesz így a görögökkel?
Kora délután kezdték újra a tárgyalást az eurózóna pénzügyminiszterei a görög kormány képviselőivel, miután se szombaton, se ma délelőtt nem tudtak megállapodni a hitelprogram folytatásáról. A görög reformterveket 18-ból csak 5 tagállam támogatja, a többiek, például Finnország és Németország nem tartja teljesíthetőnek a görög vállalásokat. Többek között a gyenge adóbehajtást és a megbízhatatlan privatizációs folyamatot kritizálják.
Kilencórás, éjszakába nyúló tárgyalással sem tudtak megegyezni az eurózóna pénzügyminiszterei a Görögországnak nyújtott hitelről. Athén javaslatait a többi 18 tagállam közül csak Olaszország, Málta, Ciprus, Írország és Franciaország támogatja, 13 ország azonban nem, a többség szerint a Ciprasz-kormány nem lesz képes hozni a javaslatban felvázolt számokat. A legerősebb ellenállás Németország felől jön.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung információ szerint Németország azt javasolta, Athén adjon el 50 milliárd értékű állami tulajdont, vagy öt évre, amíg meg nem erősödnek, hagyják el az eurózónát. Egy másik forgatókönyv szerint a görögök csak áthidaló kölcsönt kapnának. „Nagyon nehéz megbeszélés volt, és még nincs is vége. Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, meghallgattunk minden kommentárt az intézményektől, a tagállamoktól, és persze minden pénzügyi következményt is megvizsgáltunk, amit hozhat. Folytatnunk kell ezt a tárgyalást, mert még messze van az egyetértés, és még sok olyan fejezet van, amiről beszélnünk kell” – mondta a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem.
A görög ajánlat 13 milliárd euró értékű megszorításokat tartalmaz 53 és fél milliárd eurós hitelért cserébe. Ebből 2018-ig vissza tudnák fizetni a korábban kapott mentőcsomag részleteit. A tárgyalásokat vasárnap délelőtt folytatták, délután pedig már az uniós vezetők csúcstalálkozóján döntenek Görögország sorsáról.
