„A forradalom ki fogja söpörni a gazembereket”
Továbbra is hivatalban maradhat az ukrán kormány, miután a parlamentben elbukott az ellenzék bizalmatlansági indítványa. A törvényhozás épületét rohamrendőrök védik, akik jelenleg is több ezer ellenzéki tüntetővel néznek szembe. Eközben Mikola Azarov ukrán kormányfő bocsánatot kért azért, hogy a biztonsági erők megverték az EU-párti, ellenzéki tüntetők egy részét vasárnap éjjel. Az ütlegelésben csaknem száz ember sérült meg.
Rohamrendőrök állnak sorfalat az ukrán parlament előtt Kijevben. A törvényhozás épületénél ismét több ezer ellenzéki tüntető gyűlt össze. Abban reménykedtek, hogy a képviselők megszavazzák a kormány menesztését.
„Azok, akik nem támogatják a kormány lemondását, felelőssé tehetők a tüntető gyerekek megveréséért. Felelősség terheli őket a speciális rendőri erők brutális akcióiért, a gazdaság mélyrepüléséért és az európai integráció szétrombolásáért” – fogalmazott Arszenyij Jacenyuk.
Az ellenzéki Haza Párt frakcióvezetője a vasárnapi rendőri túlkapásra utalt, csaknem kilencvenen szorultak orvosi ellátásra, az egyenruhások nem kímélték a demonstrációról tudósító külföldi újságírókat sem. Hiába kért bocsánatot az ukrán kormányfő a parlamentben, az ellenzéki vezetők egyre keményebben követelték távozását.
„Tiétek a felelősség mindazért, ami ezután fog történni Ukrajnában. Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy az emberek pénzért mennek ki az utcára. A ti tevékenységetek vezetett a forradalomhoz, amely most kezdődött el, és amely ki fogja söpörni a gazembereket. Győzni fogunk, éljen Ukrajna!” – mondta el Oleg Tyahnibok, a Szabadság párt vezetője.
A nacionalista párt vezérének felszólalása után a képviselők egy része kórusban éltette az általuk forradalomnak tartott tüntetéseket.
Bár a bizalmatlansági indítványt a nagyobb ellenzéki pártok egységesen támogatták, a szükséges 226 helyett csak 186 képviselő szavazott a kormány leváltása mellett.
Az ukrán elnök közben interjúban óvott a radikalizálódástól. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy kifejezze a véleményét. Azt gondolom azonban, hogy a politikai folyamatok radikalizálódásának negatív következményei lesznek. És ha erre a célra használják fel a civil tüntetéseket, az hiba, és ezért valakinek viselnie kell a politikai felelősséget” – szögezte le Viktor Janukovics.
A demonstrációk az után kezdődtek, hogy az ukrán vezetés Oroszország gazdasági nyomására hivatkozva nem írta alá az Európai Unióval a társulási és szabad kereskedelmi egyezményt. Kijev szerint az uniós integrációt csak akkor lehet folytatni, ha Brüsszel az eddiginél nagyobb gazdasági támogatást ígér az országnak. Az ellenzék viszont úgy látja, hogy a kormány és az elnök saját hatalmi érdekei miatt választotta Moszkvát Brüsszel helyett.
