Előre hozott elnökválasztás jöhet Ukrajnában
Megállapodtak a szemben álló felek Ukrajnában, átmeneti kormány és előre hozott elnökválasztás jöhet. Az EU büntetőintézkedéseket vezet be az eddig 77 áldozatot követelő vérontás felelőseivel szemben.
Nemzeti egységkormány alakul, és még idén előre hozott elnökválasztást tartanak, erről állapodott meg pénteken helyi idő szerint délben Viktor Janukovics elnök a francia, a lengyel és a német külügyminiszterrel, valamint Oroszország, illetve az ukrán ellenzék tárgyalóival. A parlamentnek 48 órán belül kell megszavaznia, hogy az ország visszatérjen a tíz évvel ezelőtti alkotmányhoz, amelynek értelmében az elnöknek kisebb jogköre volt.
„Janukovics elnök elfogadta, hogy még idén előre hozott elnökválasztás legyen, emellett beleegyezett a 2004-es alkotmány visszaállításába – közölte a kormánypárt frakcióvezető-helyettese. – Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a tárgyalások a nemzeti egységkormány létrehozásáról” – jelentette be Anna Herman.
A megegyezést az utcai tüntetők vezetői is aláírták, de a kijevi demonstrációknak nincs vége, még mindig több ezren vannak a Függetlenség terén. A rendőrök is átálltak a tüntetők oldalára Kijev központjában. Az egyenruhások kivonultak a középületekből, és a közlekedési korlátozásokat is feloldották. „Várható volt, hogy Janukovics meghátrál, nem volt más lehetősége, mint az előre hozott választás, mert már mindenki ellene van” – mondta egy tüntető.
Először a parlamentnek kell döntenie az alkotmányos reformról. Ez nem lesz könnyű, a parlamentben pénteken is verekedés volt. „Amit a parlament elsőrangú kérdésének tart, az a 2004-es alkotmány visszaállítása, ez lényegesen korlátozza az elnöki hatalmat – mondta a magyarok kijevi egyesületének elnöke, Vass Tibor. – A kormányt a parlament fogja kinevezni, és a parlamentnek tartozik felelősséggel. Ezzel úgy gondolják, szerintem helyesen, hogy lényegesen megváltozhat a helyzet az utcán is.”
A legfőbb követelést nem teljesítette Janukovics
Az elmúlt napokban az ukrán gazdaság több vezetője kihátrált Janukovics mögül, sokan Oroszországba menekültek. Az elnök a tüntetők legfőbb követelését mégsem teljesítette, nem mondott le, és várhatóan az előre hozott választáson is megpróbál indulni.
„Nem kéne tárgyalni Janukoviccsal. Mindent meg fog tenni, hogy megőrizze a mentelmi jogát, hogy ne lehessen felelősségre vonni. Gyakorlatilag háborút indított Ukrajna ellen, az európai politikusok mégis vele tárgyalnak” – mondta egy tüntető.
Az egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt napokban 77 halott és 570 sérült volt, de az ellenzék szerint a valódi szám ennek a kétszerese.
Kárpátalján az áldozatokra emlékeztek
Háromnapos gyászt hirdetett a kijevi áldozatok emlékére a Kárpátaljai Megyei Tanács. A közintézményekben félárbocra engedik az ukrán állami zászlót, a különböző felekezetek pedig gyászszertartásokat tartanak.
Csütörtök délelőtt gyertyagyújtással emlékeztek meg a kijevi áldozatokról az ungvári közigazgatási hivatal előtt egybegyűltek. Az áldozatok között kárpátaljaiak is vannak, akik a felkelés gócpontját, a Majdant védték. Az épület bejárata elé lábtörlőként egy Lenin-képes zászlót dobtak a tüntetők. A megemlékezést követően az intézmény vezetéséhez ment a mintegy ezer demonstráló, lemondásukat és az intézmény finanszírozásának átláthatóvá tételét követelve. Innen a polgármesteri hivatal elé vonult a tömeg. Az épületet ellenállás nélkül átadta az aktivistáknak a város alpolgármestere.
„Mi, kárpátaljaiak, az itt élő tősgyökeres lakosok a magyarokkal, ruszinokkal együtt elsőként kérhetnénk autonómiát. Az 1991-es népszavazás pozitív döntést hozott erről. De most ez nem időszerű, ha szükségünk lesz az autonómiára, békés körülmények között döntünk majd róla” – fogalmazott Volodimir Csubirko, az Egységes Közép Párt képviselője.
Kárpátalján egyelőre az a kérdés, hogyan lehet biztosítani a megye életképességét. A központi költségvetés már több száz millió hrivnyával tartozik. A megyei tanács ezért az államkincstár helyi főosztályával egyetértésben úgy döntött, hogy a befolyó adókat egyelőre nem továbbítják Kijevbe.
Ukrajnában napról napra gyengül a központi államhatalom. A nyugati megyékben sorra szűnnek meg az elnöknek alárendelt közigazgatási hivatalok és a Régiók Pártja helyi szervezetei is. Eközben az ország oroszok lakta részében szervezkednek az elnökpárti erők. Mihail Dobkin, Harkiv megye kormányzója holnapra összehívta a keleti megyék és a Krím Autonóm Köztársaság képviselőit, ahol megvitatják az ország föderalizálásának tervét.
Nem csak a hatalom oldalán állók számíthatnak szankciókra
Utazási tilalomról és vagyonbefagyasztásról döntött az uniós külügyminiszterek tanácsa Brüsszelben. A büntetőintézkedéseket azokkal szemben alkalmazzák, akik felelősek a vérontásért és az emberi jogok megsértéséért. Azaz nemcsak a hatalom oldalán állók számíthatnak szankcióra, hanem az erőszakot alkalmazó tüntetők is. Az érintettek pontos körét a következő napokban határozzák meg. Arról is döntöttek, hogy az elnyomás célját szolgáló eszközök exportját felfüggesztik.
Magyarország minden eshetőségre felkészült
Minden eshetőségre felkészült Magyarország az ukrán válsággal kapcsolatban – erről Orbán Viktor beszélt a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök tegnap a magyar-ukrán határra utazott, ahol helyszíni szemlét tartott, és ellenőrizte a magyar hatóságok, közegészségügyi intézmények felkészültségét. A kormányfő azt mondta: a háttérben folyamatosan követik az eseményeket, s kiemelten figyelemmel kísérik a magyarok helyzetét.
