Krími orosz fegyveresek foglalták el a repteret
Orosz karszalagot viselő katonák jelentek meg a Krím félsziget több településén, és lezárták a szevasztopoli nemzetközi repülőtérre vezető utat is. A fegyveresek ellenőrző pontokat állítottak fel. Az ukrán belügyminiszter szerint a történteket Ukrajna orosz megszállásának lehet tekinteni.
Egy katonai ruhába öltözött férfi járőrözik a szimferopoli légikikötő előtt a Krím félsziget fővárosában, Ukrajnában. A repülőteret péntekre virradóra szállta meg ötven fegyveres, akik orosz zászlókkal érkeztek a helyszínre. „Azért vagyunk itt, hogy biztosítsuk a rendet. Nem szeretnénk, ha a radikálisok Kijevből, Ukrajnából idejönnének és balhét csinálnának” – mondta egyikük.
A fegyveresek a repülőtér forgalmát nem akadályozták, így továbbra is menetrend szerint érkeznek és szállnak fel a gépek. „Mi kezdeményeztük az akciót, hogy megakadályozzuk a tűz átterjedését a Krím félszigetre. Nem akarunk fasizmust ebben a térségben, békét akarunk” – mondta egy fegyveres.
Oroszbarát fegyveresek vonták ellenőrzésük alá a szevasztopoli repülőteret is, valamint ellenőrző pontokat állítottak fel a félszigetre vezető utak mentén. Azt mondták: szeretnék, ha a félsziget csatlakozna Oroszországhoz. Minderre egy nappal az után került sor, hogy feltehetőleg krími oroszok elfoglalták a helyi regionális parlament épületét és kitűzték rá az orosz zászlót. A parlament ezt követően bejelentette: népszavazást ír ki a Krími Autonóm Köztársaság függetlenségéről. A krímiek arról voksolnak majd május 25-én, hogy szuverén állammá váljon-e a köztársaság Ukrajnán belül. A Krím félszigetet 1954-ben csatolták Ukrajnához, a térségben azonban továbbra is az oroszok vannak többségben. A parlament előtt összegyűlt tömeg Oroszországot éltetve fogadta a bejelentést.
Janukovics elnöknek tartja magát
Továbbra is Ukrajna elnökének tekinti magát Viktor Janukovics. A megbuktatott ukrán államfő erről a dél-oroszországi Rosztov na Donuban beszélt, ahova a múlt héten menekült, állítása szerint azért, mert veszélyben érezte a családja és a saját életét. Janukovics közölte: folytatja a harcot Ukrajna jövőjéért, mert szerinte szélsőségesek vették át a hatalmat az országban. Hozzátette, hogy a májusi választásokon sem fog részt venni. A Krím félszigeti helyzetről azt mondta, a többségben oroszok lakta területnek Ukrajna részének kell maradnia, és leszögezte, hogy nem kért Moszkvától katonai segítséget.
Washingtoni intelem Moszkvának
Eközben Washington figyelmeztette Moszkvát: súlyos hiba lenne, ha katonailag beavatkozna a térségben. Az amerikai külügyminiszter szerint orosz kollégája biztosította arról, hogy ez a veszély nem áll fenn. „Lavrov külügyminiszter megerősítette, hogy a hétvégén Putyin elnök beszélt Obama elnökkel, és biztosította arról, hogy az orosz hadgyakorlatnak nincs köze Ukrajnához, és már korábban be volt tervezve. Egyúttal megismételte Putyin állásfoglalását, hogy Oroszország tiszteletben fogja tartani Ukrajna területi integritását. Úgy gondoljuk, hogy most mindenkinek hátrálnia kell egy lépést, és el kell kerülni a provokációt” – mondta John Kerry.
Moszkva mindenesetre humanitárius segélyt tervez a Krím félszigetre. Korábban pedig úgy fogalmaztak: megalkuvás nélkül védeni fogják orosz honfitársaik érdekeit.
Az ENSZ-hez fordul Ukrajna
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülés összehívását kérte a történtek miatt. Kijev szerint az orosz hadiflotta egységei szállták meg a szevasztopoli légikikötőt, az oroszok cáfolták, hogy közük lenne a blokádhoz.
A nemzetközi közösséghez fordul Ukrajna a krími események miatt: az ukrán parlament pénteken kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. A törvényhozás felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna területi egységét fenyegető lépéseket. Egyúttal határozatban felkérte az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy garantálják Ukrajna szuverenitását, az ideiglenes ukrán elnök pedig összehívta a nemzetbiztonsági szervek vezetőit.
Az ukrán belügyminiszter szerint a szevasztopoli légikikötőt az orosz hadiflotta egységei vonták blokád alá. Egyúttal Oroszország fegyveres behatolásának és megszállásának nevezte a történteket. A szevasztopoli orosz hadiflotta viszont cáfolta, hogy részt vesznek a blokádban.
Csütörtökön Oroszország harci készültségbe helyezte repülőgépeit nyugati határainál – ezt az Interfax hírügynökség jelentette az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. A tárca közleménye szerint a harci gépek állandó járőrözést folytatnak a határnál.
Az intézkedésre a szerdán elrendelt rendkívüli harckészültségi gyakorlat keretében került sor. Ennek során több mint 150 ezer katonát, 90 repülőgépet, majdnem 880 harckocsit mozgósítanak két katonai körzetben. Bár Moszkva szerint ennek nincs köze az ukrajnai helyzethez, megfigyelők szerint a harckészültség nyilvánvalóan erődemonstráció.
Kijevben a V4-ek
Kijevben tárgyalnak a visegrádi négyek külügyminiszterei. A küldöttség délelőtt megbeszélést folytatott Vitalij Klicskóval, az Ütés párt elnökével. A tervek szerint a delegáció találkozik Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel és a börtönből kiengedett Julija Timosenkóval is. A V4-es küldöttséggel a magyar külügyminiszter délután Kárpátaljára látogat.
Kövér: Fontos az összefogás
Az ukrán helyzetről tárgyalnak a visegrádi országok parlamenti elnökei mai budapesti találkozójukon. Az ülésen eredetileg az országok parlamenti együttműködéséről, az uniós érdekérvényesítésről és a keleti partnerség támogatásáról egyeztettek volna, de a lengyel szenátus elnökének javaslatára Ukrajnát is felvették a napirendi pontok közé. Megállapításaikról délután fogadnak el közös nyilatkozatot. A tanácskozás megnyitóján Kövér László házelnök azt mondta: különösen fontos a V4-ek összefogása és együttműködése, mert ez a legértékesebb eszköz az uniós érdekérvényesítéshez.
