

Az uniós tagállamok egy része terhelhetőségének határához ért, miközben az EU-nak nincs megfelelő eszköze a menedékkérők beáramlásának csökkentésére – mondta az Európai Unió soros elnökségét betöltő Luxemburg bevándorlási minisztere az uniós belügyminiszterek tanácskozása után. A tanács decemberben újabb csúcsot tervez a schengeni övezet jövőjéről és néhány tagország Európán belüli határainak ideiglenes visszaállításáról.
Megfigyelőket kell küldeniük a tagállamoknak azokba az olasz és görög menekülttáborokba, ahonnan a kötelező kvóták alapján bevándorlókat fogadnak be. Így döntöttek az uniós belügyminiszterek, akik áttekintették a menekültválság aktuális helyzetét. A menedékkérők áthelyezésének felgyorsítása mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a menekülteknek együtt kell működniük a hatóságokkal.
„A menekült nem használhatja ki a rendszert úgy, hogy nem működik együtt a hatóságokkal. Nincs szabad választása a végső rendeltetési ország megválasztásában sem. Az EU-nak képesnek kell lenni működtetni az áthelyezési mechanizmust és a menekültek újraelosztását” – jelentette ki Jean Asselborn migrációs és menekültügyi miniszter.
A luxemburgi politikus hozzátette, hogy bár az EU célja a menekültáramlat lelassítása, erre nincsenek meg a megfelelő eszközök, emiatt több tagállam számára szinte kezelhetetlen a helyzet. Ezért a külső határvédelem további megerősítése mellett döntöttek.
„Az EU külső határainak a biztosítása egyike annak a négy pillérnek, amelyekre az unió menekültügyi stratégiája épül. Erősíteni fogjuk a Frontex szerepét, uniós szintű szabályokat készítünk és javaslatot fogunk előterjeszteni az év végéig egy európai határ- és parti őrség létrehozására” – vélekedett Dimitris Avramopoulos migrációügyi és belügyi biztos.
Szóba került a dublini rendszer is. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság vállalta, hogy jövő tavaszra elkészíti a menekültügy teljes, új szabályozásának jogszabálytervezetét.