Ítélet egészen biztos nem fog születni. Hét tagállammal áll szemben három tagállam.
Magyarország és Szlovákia adta be a keresetet a 2015. szeptemberi tanácsi döntéssel szemben. Hozzájuk csatlakozott beavatkozóként Lengyelország, mint amely egyetért ezzel az állásponttal. A másik oldalon pedig hét tagállam, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Svédország és Luxemburg áll, amelyek azt kérik, hogy a rendeletet tartsák hatályában. És e hét tagállam mögé felsorakozott az Európai Tanács – amely az első számú alperes: Magyarország és Szlovákia ezt a testületet perelte be –, illetve az Európai Bizottság, mint amely ezt az egész jogalkotási rendeletet előkészítette.
A felperesek úgy gondolják, hogy ez a rendelkezés nem a jogszabályok előírásai szerint született meg, kifogásolják például azt, hogy azt megelőzően, hogy meghozták a tanácsi határozatot, az Európai Tanács úgy döntött, hogy menekültkérdésben csak a legmagasabb szinten és teljes összhangban lehet döntést hozni. Az Európai Parlament sem vett részt a folyamatban jogalkotóként.
Az ítélet valamikor az év utolsó harmadában születhet meg leghamarabb.
