Csomagoltak az amerikai követség dél-moszkvai raktárbázisánál. Egy hónapjuk van elhagyni Oroszország területét azoknak az amerikaiaknak, akiket Washington kényszerből hazarendel.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap jelentette be, hogy az amerikai kongresszus által elfogadott újabb oroszellenes büntetőintézkedésekre válaszul Moszkva szeptember elsejétől kiutasít az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletein dolgozók közül 755 főt. A teljes személyzet kétharmadát.
„A kiút ebből a helyzetből, ha Amerika politikai akaratot mutat a kapcsolatok javítására, ha megszabadul a politikai skizofréniától és a szankciós diktátumoktól” – nyilatkozta telefonon a Kreml szóvivője.
A jelenlegi helyzet vesztese Donald Trump: egyrészt a kongresszus döntése azt mutatta, hogy mindkét amerikai párt képviselői – az elnökkel ellentétben – bizonyítottnak veszik, hogy Moszkva beleavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Másrészt az amerikai elnök diplomáciai erőfeszítései, találkozói ellenére nem lesz könnyű Oroszországot megszelídíteni.
Trump varsói beszédében nevezte először destabilizáló hatalomnak Oroszországot, ezt alelnöke hétfőn Tallinnban három balti NATO-szövetséges előtt megismételte.
„Az Egyesült Államok továbbra is felelősnek tartja ukrajnai lépéseiért Oroszországot, és európai szövetségeseink is így látják. Trump elnök úr ezért írja alá az újabb szankciókról szóló jogszabályt” – szögezte le Mike Pence.
Az alelnök szerint az amerikai diplomaták kiutasítása is azt mutatja, hogy Moszkva nem akarja konszolidálni kapcsolatait. A három balti ország államfőjét pedig megnyugtatta: Amerika a NATO kollektív védelmi elve alapján egy esetleges orosz fenyegetés esetén szövetségesei védelmére siet.
Amióta 2014-ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, a balti államok fenyegetve érzik magukat. Augusztusban az orosz hadsereg fehérorosz katonák részvételével nagyszabású hadgyakorlatot tart a balti államok szomszédságában.
