A hirosimai katasztrófára emlékeztek
Hirosimában a hetvenkét évvel ezelőtti atomtámadás áldozataira emlékeztek. A Föld történetének első atomtámadásában 140 ezren haltak meg. A japán miniszterelnök azt mondta a megemlékezésen, hogy az atomhatalmaknak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoknak együtt kell működniük az atomfegyver-mentes világért.
1945. augusztus 6-án 8.15 perckor Hirosima szinte egyetlen pillanat alatt megsemmisült. Az Enola Gay amerikai bombázó a város központja felett oldotta ki a Kisfiúnak nevezett atombombát, amely a levegőben robbant fel, vakító fényárba borítva a várost. Mire a gombafelhő a város fölé emelkedett, a városközpont eltűnt, a távolabbi épületek lángoltak. Alig néhány másodperc alatt százezer ember vesztette életét, több tízezren pedig az elkövetkező napokban és hetekben haltak meg.
Rájuk emlékeztek egyperces néma főhajtással Japán-szerte. A központi megemlékezést a hirosimai békeparkban tartották. Az állami vezetők mellett néhány túlélő, illetve az áldozatok rokonai, leszármazottai kaptak helyet. Előbb Abe Sinzó miniszterelnök helyezte el az emlékezés koszorúját, majd hirosimai lakosok megszólaltatták a békeharangot.
„A japán kormánynak az alkotmányban lefektetett pacifizmust kell képviselnie az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására létrehozott egyezmény előmozdítása érdekében” – nyilatkozta Hirosima polgármestere, Macui Kazumi.
A szigetországban közmegegyezés alakult ki abban, hogy második világháborús szerepvállalása miatt Japánnak pacifista külpolitikát kell folytatnia. A hirosimai tragédia pedig a mindenkori japán vezetést külön morális felelősséggel ruházza fel arra, hogy a béke ügyét világszerte előmozdítsa.
„Az atomfegyvermentes világ megteremtése érdekében az atomhatalmaknak és a nem atomhatalmaknak együtt kell működniük” – mondta Abe Sinzó.
A morális felelősségben az Egyesült Államok nem osztozik Japánnal. Hivatalos értékelés szerint „szükség volt” az atomtámadásra, hogy megelőzzenek egy még nagyobb vérontást, amelyet a partraszállás okozott volna. Barack Obama 2016-ban Hirosimát is felkereste, és koszorút helyezett el az áldozatok emlékhelyén, de a várakozásokkal ellentétben nem kért bocsánatot a száznegyvenezer hirosimai és a nyolcvanezer nagaszaki áldozat miatt.
