Irán miatt kapott össze Oroszország és az USA
Vita alakult ki az Egyesült Államok és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén, amelyet az iráni tüntetések miatt hívtak össze amerikai kérésre. Az oroszok Irán belügyének tartják a tüntetéseket, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint azonban a teheráni vezetés semmibe veszi a demokratikus jogokat. A perzsa államban több mint egy hete tartanak a zavargások, az összecsapásokban több mint húszan vesztették életüket.
Kettészakadt a Biztonsági Tanács az iráni helyzet megítélésében. Az ENSZ vezető testületének az ülésén az orosz nagykövet azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy ország belügyeibe avatkozik bele, és visszaél a BT adta lehetőségekkel.
„Ma szemtanúi vagyunk annak, hogy az Egyesült Államok visszaél a Biztonsági Tanáccsal. Az Egyesült Államok miért aknázza alá a Biztonsági Tanács tekintélyét?” – tette fel a kérdést Vaszilij Nyebenza orosz nagykövet.
Az amerikaiak ENSZ-nagykövete ugyanakkor méltatta az iráni emberek bátorságát, akik legalább 79 településen éltek spontán módon az alapvető jogaikkal.
„Ez a bátor emberek erőteljes megnyilvánulása, akiknek annyira elegük lett az elnyomó kormányukból, hogy az életüket is kockára teszik a tiltakozásukkal. A világnak üdvözölnie kell a bátorságukat! Meg kell hallani az iráni nép hangját!” – hangsúlyozta Nikki Haley.
A Biztonsági Tanács másik három állandó tagállama sem egységesen ítélte meg az iráni helyzetet. Kína szerint a Biztonsági Tanács nem illetékes az iráni emberjogi kérdésekben, a britek ugyanakkor helyénvalónak tartották a rendkívüli ülés összehívását, miközben a franciák köztes álláspontot képviseltek. Irán képviselője amiatt sajnálkozott, hogy az ENSZ vezető testülete olyan ügybe avatkozik bele, amely nem tartozik a hatáskörébe.
„Bizonyítékaink vannak arra, hogy az erőszakot Iránban egy maroknyi tiltakozó idézte elő, amely egyes esetekben rendőrök vagy biztonsági emberek halálához vezetett. Világosan látjuk, hogy mindezt külföldről irányították” – mondta Gholamali Khosroo, Irán ENSZ-képviselője.
Az ülés összehívását kezdeményező Egyesült Államoknak tehát nem sikerült maga mellé állítania a Biztonsági Tanácsot Irán ügyében, hiába hirdette meg nemrég az amerikai elnök egyik Twitter-üzenetében, hogy Irán esetében eljött a változások ideje.
Gazdasági jellegű tiltakozások
Nincs szélesebb társadalmi támogatottságuk az iráni tüntetéseknek, mivel a középosztály nem állt a demonstrálók mögé – mondta Newsroom című műsorunkban Sárközy Mátyás. A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője szerint a tiltakozások éppen gazdasági jellegűek, mivel az áremelések miatt kezdődtek, amelyek alapvetően a legszegényebb rétegeket érintik.
„Azt lehet mondani, hogy a középosztály, amely 70 százalékban megszavazta Róhani elnököt a második ciklusában hat hónappal ezelőtt, távol maradt a tüntetésektől. Kisvárosi, falusi, vidéki helyeken bukkantak föl 50-100 fős csoportok. Ez természetesen a médián keresztül adott esetben tűnhet többnek is, de hangsúlyozom, hogy a tüntetések elültek, illetve azt lehet mondani, hogy a középosztály, amely az iráni lakosságnak több mint az 50 százalékát jelenti, nem állt a tüntetők mellé” – fejtette ki a szakértő.
Tekintse meg a teljes interjút!
