Magyarország akar diktálni a NATO-nak
Magyarország addig akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozási tárgyalásait amíg nem lesz konszenzus Budapest és Kijev között az oktatási, illetve a kettős állampolgárokról szóló törvényről. Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének kormánybiztosa a Hír TV-nek azt mondta, ha a kormány jogi garanciát kap arra, hogy nem sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai, akkor véget ér Ukrajna NATO-tagságának hátráltatása.
Egy hete a magyar kormány sorozatban harmadszor élt vétójogával, ami miatt Ukrajna továbbra sem tudott tárgyalni a NATO-csatlakozásról. A kormány álláspontja egyelőre nem puhul. Budapest a tárgyalásokat az ukrán oktatási törvény, illetve a kettős állampolgárság szankcionálásáról tervezett jogszabály miatt akadályozza. Utóbbit ugyan a krími orosz lakosokra szabják, de az ukrán-magyar kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat is érintené.
„Ukrajna alkotmánya kimondja, hogy senkit nem lehet megfosztani az állampolgárságától. Ez a törvénytervezet elég alkotmányellenesnek tűnik, ez egy nem könnyű feladat, azonban jogfeladással nem kívánunk foglalkozni" - mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László.
Az ukrán oktatási törvény a másik vitás téma. Eszerint a 12 évnél idősebb iskolások csak ukránul tanulhatnak. A kárpátaljai magyar pedagógusszövetség hiába szeretett volna a minisztériummal egyeztetni - elutasították. Most egy iskolavezetővel juttatná el javaslataikat a döntéshozóknak.
„Az eszközeinket kihasználva megkértük az igazgatóhelyettes asszonyt, hogy a véleményünket újra foglalja össze, hivatkozva a korábban benyújtott néhány száz dokumentumra és adja át a miniszter asszonynak és arra kérjük, hogy most már konstruktív szakmai tárgyalást is végezzen, mert eddig ezt csak politikai síkon kezeli" - mondta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó.
A magyar kormány képviselője szerint Budapest kompromisszumkész - amit jeleztek is az ukránoknak. Elfogadnák, ha Kijev törlés helyett legalább 2023-ig elhalasztaná az oktatási törvény bevezetését - amelynek hatálya alól az egyházi és magániskolákat kivenné.
„Szijjártó Péter külügyminiszter úr jelezte; amennyiben kompromisszumos megoldás lehetséges, és ez bekövetkezik, tehát jogi garanciákról van szó, nem pedig puszta ígéretekről, amivel tele van a padlás az elmúlt egy esztendőben, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a kapcsolatok rendezhetőek legyenek. (...) Én azt gondolom, hogy komoly országok részéről az ilyen elhangzott jelzések komoly ígéretnek vehetők" - jelentette ki Grezsa István, a Miniszterelnökség kárpátaljai kormányzati kommunikációért felelős kormánybiztosa.
A kijevi parlament május 22-én tárgyal a magyar ajánlatról.
