Csalódottan fogadta az ötvenezres tömeg Kijevben az orosz és az ukrán elnök megállapodását. E szerint Moszkva 15 milliárd dollár értékben vesz ukrán államkötvényeket, és harmadával csökkenti az országba szállított gáz árát. Az ellenzék szerint a kormány elárulta a népet, és feladta a nemzeti érdekeket. „Csak egy módja van, hogy kilábaljunk ebből a válságból: az előre hozott választások – vélekedett Vitalij Klicsko, az UDAR párt elnöke. – Tárgyalóasztalnál Janukovics kijelentette, nem fél az idő előtt voksolástól. Ha tényleg így van, engedjük, hogy tisztes küzdelemben bebizonyítsa. Személyes ellenfelemnek szeretném tekinteni.”
A kormányfő viszont történelmi egyezségről beszél, amely stabilizálja az ország gazdaságát. „Az államfő gazdaságilag igazságos megállapodást kötött a gáz áráról. Ez januártól új lehetőségeket nyit az ukrán gazdaság, az energiaszektor és a magánvállalkozások előtt. Lehetővé teszi a gazdasági növekedést, és forrásokat biztosít a modernizációra” – fogalmazott Mikola Azarov.
Az unió bővítési biztosa csak akkor üdvözli a mentőcsomagot, ha nem hátráltatja Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozását. A német kancellár viszont sajnálja, hogy Kijev a moszkvai utat választja. „Mindannyian figyelünk a keleti csatlakozásra. Sajnálom, hogy Janukovics elnök úgy döntött: nem írja alá az előremutató társulási és szabad kereskedelmi megállapodást az Európai Unióval, de ez a lehetőség továbbra is nyitva áll” – jelentette ki Angela Merkel.
A Fehér Ház is figyeli az ukrajnai eseményeket, a kormányt arra szólították fel, hogy tárgyaljon az uniópárti tüntetőkkel. Az orosz külügyminiszter viszont tiltakozik. „Megleptek bennünket az ukrán kormányra kifejtett nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek a moszkvai aláírás ellenére is folytatódtak. Azt követelik, hogy Kijev »szabad akaratából« döntsön Európa mellett” – fogalmazott Szergej Lavrov.
A kijevi parlament csütörtökön tárgyalná a jövő évi költségvetést, az ellenzék viszont a lassan három hete tartó tüntetések mellett azt ígéri, ismét megakadályozza a törvényhozás ülését.
