Szentté nyilvánították a néhai pápákat

A Szent Péter tér és környéke már reggel teljesen megtelt, több mint háromszázezren óriáskivetítőkön követték az eseményt Róma-szerte – becslések szerint összesen nyolcszázezer hívő érkezett a szertartásra.

A szentté avatási rítusra 150 bíboros, 1500 püspök és 6000 pap részvételével került sor. A szentmisén az első sorban foglalt helyet XVI. Benedek nyugalmazott pápa, akit tapssal fogadott a tömeg. Ferenc pápa is külön köszöntötte elődjét.

A szentmise elején a pápa elé járult a Szentté avatási kongregáció prefektusa, és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János és II. János Pál szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt. A harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját.

„Szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában.” A bejelentést ovációval és tapssal fogadták a hívők. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.

A szentté avatás után a szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére. Ferenc pápa megcsókolta az ereklyetartókat.

A szentté avatás utáni szentmisén Ferenc pápa úgy fogalmazott: a két pápa segített helyreállítani és a kor valóságához igazítani az egyház eredeti küldetését. Szerinte II. János Pál a család pápája volt. XXIII. Jánosról pedig többek között azt mondta: szívesen gondol rá úgy, mint a Szentléleknek való engedelmesség pápájára.

Hasonlóan vélekedtek a szentté avatottakról a hívők. „Úgy gondolom, hogy két nagy emberről van szó, mindegyiküknek megvolt a maga különleges személyisége. Megérdemlik a szentté avatást” – mondta egy argentin zarándok.

Ez volt az első eset a katolikus egyház történetében, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak.

Lengyelországban ezrek zarándokoltak el II. János Pál szülővárosába, hogy onnan kövessék a pápa szentté avatását. Hatalmas tömeg gyűlt össze Krakkóban is a szertartás idején, Budapesten pedig több templomban is elmaradt a szentmise – helyette a hívek kivetítőn követhették a vatikáni ceremóniát.

Az Avilai Szent Teréz-templom plébánosa szerint lehetőséget akartak teremteni a híveknek, hogy közösségben nézhessék a ceremóniát. „A közvetítés idejében szokott lenni szentmise a templomban, de most úgy gondoltuk, hogy az emberek egy része nyilván otthon szívesen nézi a televízión keresztül a szentté avatást, de van, aki esetleg szívesen nézi közösségben, itt, az Isten házában, ezért gondoltuk úgy, hogy a szentmise most elmarad, és helyette el lehet jönni, és meg lehet nézni a televízióból, és utána lesz szentmise” – mondta Horvát Zoltán.

Pécsett hőlégballonos repüléssel tisztelegtek a két pápa szentté avatása előtt. 1991-ben II. János Pál azon a pécs-pogányi repülőtéren tartott szabadtéri misét, ahonnan a ballon most felszállt. A repülésen részt vett a 23 évvel ezelőtti pápai oltár tervezője és az építmény tetősátor-készítője is. Korábban a repülőtérhez vezető utat is II. János Pálról nevezték el.

Krakkóban zarándokok ezrei követték a kivetítőkön a szertartást. A lengyel származású II. János Pál már korábban is példaképnek számított az országban, és nem csak a hívők körében. A szentté avatás pillanatában Lengyelország-szerte megkondultak a templomok harangjai.

Ezrek követték a szertartást II. János Pál pápa szülővárosában is. Wadowice a pápa 2005-ös halála óta zarándokhely, de a szentté avatás után a helybeliek arra számítanak, hogy megsokszorozódhat a látogatók száma.

Történelmi jelentőségű személyek voltak

II. János Pál pápa és XXIII. János sorrendben már a 81. és 82. pápa, akit szentté avattak a katolikus egyház történelmében. II. János Pál 27 éven keresztül volt a katolikus egyház vezetője, 23. János pedig 5 évig ült a pápai trónon.

XXIII. János és II. János Pál pápák a 20. század talán legjelentősebb egyházi vezetői voltak, mindketten reformereknek számítottak. Egyikük az Egyházat, másikuk pedig a világ Egyházhoz való hozzáállását, és nem kis mértékben magát a világtörténelmet is befolyásolta.

Az 1881-ben, Észak-Olaszországban született XXIII. János 1958 és 1963 között, mindössze 5 évig ült a pápai trónon, és ő hívta össze a katolikus egyházat megújító második vatikáni zsinatot – a köznyelv pedig csak „a jó pápa” néven ismerte. Az általa megnyitott II. vatikáni zsinatnak köszönhető a katolikus egyháznak a más felekezetekkel történő párbeszédének kezdete, valamint olyan, a hitéletet megújító reformok, mint a latint felváltó anyanyelvi misézés engedélyezése. XXIII. Jánost derűs és közvetlen személyisége miatt tisztelték Olaszországban és világszerte.

A lengyel Karol Wojtylát 1978-ban választották meg pápává. Megválasztása meglepetés volt, 455 év után először lett nem olasz, és a történelem során először kelet-európai vezetője a katolikus Egyháznak. II. János Pál a korábbiaknál is aktívabb egyházfő volt, sokan hívták „utazó pápának”. 27 éves pápasága alatt 129 országba látogatott el, a Vatikánban pedig több mint 17 millió zarándokot fogadott. 1981-ben merényletet kíséreltek meg ellene, amit túlélt, bár súlyos sebesülést kapott.

II. János Pál nemcsak az Egyház, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb 20.századi alakja lett. Megválasztása mérföldkőnek számított a szovjet blokk keretein belül is, Lengyelország részben neki köszönhetően kapott olyan figyelmet, amely egy évtizeddel később a kommunista uralom alóli felszabadulást, később az egész kelet-európai kommunista rendszer bukását okozta. Munkásságát vallástól és pártállástól függetlenül a világi vezetők is elismerték, szorgalmazta a különböző világvallások közti párbeszédet is.

Elszántan lépett fel a szegények és elnyomottak védelmében, az Egyházon belül pedig – bár derűs természete és közvetlensége miatt sokan liberálisnak vélték – határozottan kiállt konzervatív nézetei, például az életvédelem, és a papság férfiak számára való kizárólagossága mellett.

Élete végén Parkinson-kórban szenvedett, végül 2005. április 2-án halt meg. A hívek szinte azonnal követelték szentté avatását. Utóda, XVI. Benedek enyhített azon a szigorú egyházi szabályozáson, ami általában csak 5 évvel a jelöltek halála után engedélyezi az eljárás megkezdését.

Figyelemre méltó és követendő

Mindannyiunk számára példakép lehet az a két pápa, akiket ma avattak szentté – a Kereszténydemokrata Néppárt szerint. A kisebbik kormánypárt közleményében azt írja: XXIII. János és II. János Pál pápának nemcsak a hite, hanem emberi nagysága, életszeretete és derűje is figyelemre méltó és követendő.