A várakozásoknak megfelelően az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy többnemzetiségű, gyors reagálású alakulatot. Az új hadtest több ezer fős szárazföldi erőből áll majd, amelyet légi, tengeri és más speciális egységek támogatnak, és rövid idő alatt bevethető lesz bárhol a világon. Központja Lengyelországban lesz, de sajtóértesülések szerint elsőként a Baltikumban állomásoztatják majd. A NATO szerint létrehozására elsősorban az állítólagos orosz fenyegetés miatt van szükség. „A mai döntés, hogy egy készenléti akciótervet dolgozunk ki, világos üzenetet küld Oroszországnak: elkötelezettek vagyunk amellett, hogy hatékony védelmet biztosítsunk tagállamainknak. A jelenlegi biztonsági helyzetben megfelelőnek tartom, hogy az akcióterv következtében láthatóbb lesz a NATO jelenléte Keleten. Azt hiszem, ez világos üzenet Moszkvának” – mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Közölte azt is, hogy a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk a védelmi kiadások növelésére. Előzetes hírek szerint a GDP-jük két százalékát kellene hadászati célokra költeni – hazánk esetében ez az eddigi kiadások megduplázását jelentené. Az ukrán NATO-csatlakozás kérdését nyitva hagyta a szövetség: egyelőre pénzügyi és logisztikai támogatást nyújt Kijevnek.
Az még kérdéses, hogy az új NATO-hadtest mennyiben egyeztethető össze az 1997-es NATO-Oroszország egyezménnyel. Ebben ugyanis az áll, hogy egyik fél sem telepít új, állandó katonai erőt a másik területével határos térségekbe.
Moszkva szerint a NATO-csúcs azt bizonyítja, hogy a katonai szövetség vissza akar térni a hidegháborúhoz. Az egyik orosz kormánypárti lap úgy fogalmazott: az utóbbi két évtized Oroszországgal szembeni legellenségesebb NATO-csúcstalálkozója volt a mostani.
A NATO katonai kiadásainak növelése mindenesetre jól jön az amerikai hadiiparnak. Nagy-Britannia a héten jelentette be, hogy 5,7 milliárd dollár értékben rendel páncélozott harcjárműveket egy amerikai hadiipari konglomerátumtól, a General Dynamicstól.
Aláírták a tűzszünetet
A kelet-ukrajnai harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá a kijevi kormány- és az oroszbarát szakadárok képviselői Minszkben. Bővebben>>
Orbán: Magyarország is növelni fogja katonai kiadásait
A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is növelni fogja katonai kiadásait. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a walesi NATO-csúcs után. Hozzátette, a védelmi kiadások növelésének üteméről a parlament dönt majd. A kormányfő közölte: megerősítik a pápai bázist, és magyar katonák is részt vesznek majd a balti államokban tartandó hadgyakorlaton. Szerinte a NATO-csúcson született döntések jelentősen növelik hazánk és egyben Közép-Európa katonai biztonságát. A kormányfő megjegyezte azt is, hogy hazánk biztonságát csak a NATO-köteléken belül tudják garantálni. „Mindenki növelni fogja a katonai kiadásait. Új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében. Mi jelentősen megerősítjük a pápai repülőterünket. Részt fogunk venni a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlatban. De a lényeg az, hogy a NATO eddigi elvont garanciáját lefordítottuk a konkrétumok nyelvére. Ez persze katonai titkokat is tartalmaz, mert hadműveleti tervekről is beszélek, ezért nézzék el nekem, hogy nem minden részletet tárok föl. De a lényeg az, hogy év végéig elkészítjük azokat a katonai terveket, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha közvetlen katonai fenyegetés érné ezeket az országokat” – tette hozzá a miniszterelnök.
