A hatóságok páncélozott vízágyúkkal vonultak a városközpontban található Galatasaray térre. A rendőrség az ország délkeleti, kurdok lakta részén fekvő Diyarbakirban is meghiúsított egy hasonló megmozdulást. Ez lett volna a Szombati Anyák 701. felvonulása.
A hatóságok múlt héten könnygázgránátokat és gumilövedékeket vetettek be a részben idősebb asszonyokból, rokonaikból és támogatóikból álló tömeg ellen. Akkor legalább 20 embert állítottak elő.
Az elsősorban nőkből, rokonaikból és támogatóikból álló csoport 1995 óta tüntet, hogy felhívja a figyelmet azokra a családtagjaikra, akik az 1984 óta tartó török–kurd konfliktus zűrzavaros évei során tűntek el, és akik közül sokan feltehetően életüket vesztették. Céljuk, hogy az állami archívumok megnyitásával független vizsgálatot indítsanak a tisztázatlan sorsú eltűntek ügyében.
Beszámolók szerint a megmozduláson a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) tagjai is megjelentek.
A szervezők közölték, hogy a hatóságok tilalma ellenére jövő szombaton is tüntetésre készülnek.
Süleyman Soylu török belügyminiszter a hét elején azzal indokolta a megmozdulások betiltását, hogy a Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PPK) kihasználja az anyákat. Soylu szerint a PKK azért támogatja a mozgalmat, hogy legitimálja a terrorizmust. A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytat fegyveres felkelést a török kormány ellen a kurd autonómiáért. A konfliktusban eddig mintegy 40 ezren vesztették életüket.
