Díaz-Canel, akinek a TASZSZ hírügynökség szerint az áprilisi hivatalba lépése utáni első, a karibi térségen kívüli útja Oroszországba vezetett, „testvérinek” nevezte a két ország kapcsolatát és tolmácsolta Putyinnak a kubai kommunista pártvezető, Raúl Castro üdvözletét.
Az orosz elnök, aki 2000-ben és 2014-ben járt már Kubában, a kétoldalú viszonyt „szövetségesinek és stratégiainak” minősítette. A Kremlben folytatott tárgyalásokat követően kijelentette, hogy Oroszország és Kuba elutasítja a belügyekbe való beavatkozás politikáját és az egyoldalú szankciókat, valamint támogatja a nemzetközi jog ENSZ-alapokmányban rögzített olyan szabályainak betartását, mint az országok szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a erőszakos nyomásgyakorlás megengedhetetlensége.
A két vezető egyebek között megállapodott országaik nemzetközi fellépésének koordinálásában, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz kőolaj- és olajtermék-szállítások szavatolják Kuba energiabiztonságát és segítséget ajánlott fel Kubának közlekedési infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Bejelentette, hogy a szigeten előkészületben az orosz GLONASS műholdas navigációs rendszer földi állomásának kiépítése, amelynek révén a kubaiak műholdas és telekommunikációs szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe.
