A bolíviai elnök is bírálatok célpontjává vált az erdőtüzek miatt
A környezetvédők bírálatainak célkeresztjébe került Evo Morales bolíviai államfő, akinek mezőgazdasági politikáját teszik felelőssé az erdőtüzekért, amelyek május óta 950 ezer hektárnyi terület pusztítottak el a latin-amerikai ország keleti részén - írta az AFP francia hírügynökség kedden.
Környezetvédelmi szervezetek nyomására a baloldali vezető vasárnap elfogadta több térségbeli ország és Spanyolország segélyfelajánlását a tűzzel folytatott harchoz. Az ország Brazíliával és Paraguayjal határos keleti részén található Pantanal - a világ legnagyobb mocsaras területe - hetek óta lángokban áll.
Morales egyúttal bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti választási kampányát. A politikus negyedszer indul az elnöki címért októberben.
A környezetvédők elsősorban azért bírálják Moralest, mert támogatja a föld felégetésének gyakorlatát annak érdekében, hogy nőjenek a mezőgazdasági művelés alá vonható területek.
Leonardo Tamburini, a Cejis nevű civil szervezet igazgatója elmondta:
"az állam a gazdasági élet szereplőivel egyetértésben azon dolgozik, hogy megnyissa az utat az intenzív mezőgazdasági termelés előtt az ország keleti részén. A megtisztított területeken aztán génmódosított szóját vagy cukornádat ültetnek, esetleg legelőként használják őket"
- tette hozzá Tamburini.
A környezetvédők kifogásolják, hogy az állam 2016-ban növelte az erdőirtás engedélyezett mértékét, illetve idén júliusban lehetővé tette, hogy ellenőrzött körülmények között gyújtott tűzzel végezzék el a növényzet elpusztítását.
"Az ellenőrzött felégetések engedélyezése támadás a földanya és az állampolgárok jogai ellen, mert kihat az ökoszisztémára és a környezetre, amelyben mindannyian fejlődünk"
- figyelmeztetett a különféle NGO-kat tömörítő, Unitas nevű ernyőszervezet.
Tamburini rámutatott, hogy Evo Morales kormánya szembemegy mindazzal, amit az elnök eddig képviselt. Az ajmara Morales az ország első indián származású elnöke. Az államfő eddig a természeti értékek harcos védelmezője volt, és támogatta a Földanya Jogainak Egyetemes Nyilatkozatát, amely az amerikai indiánok kezdeményezésére jött létre.
"A kormány eltért filozófiai és ideológiai elveitől, amelyeknek köszönhetően 2006-ban hatalomra került, és ehelyett egy kizsákmányoló fejlődési modellt követ"
- húzta alá.
Bolívia az elmúlt években számos nemzetközi befektetési megállapodást kötött - a többi között Kínával - földgáz- és lítiumkészletének kiaknázása érdekében. A latin-amerikai ország 2021-ig szeretne a világ negyedik legnagyobb lítiumtermelőjévé válni.
Morales a következőt válaszolta a bírálatokra:
"Ha áradások vannak - Evo Morales hibája, ha szárazság van - Evo Morales hibája, ha tüzek tombolnak, az is Evo Morales hibája".
MTI
