NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Kudarcot vallott a svéd járványkezelés

Kudarcot vallott a svéd járványkezelés

Rendkívül sokan haltak bele a koronavírus-fertőzésbe Svédországban, ahol a baloldali kormány végig külön utat járt a járvány kezelésben. A tervezett nyájimmunitás elérése azonban elmaradt, ráadásul a stockholmi kabinetnek súlyos gazdasági recesszióval is szembe kell néznie.

  • 2020. június 23., kedd 12:25
Vágólapra másolva!

Nyitva maradt a legtöbb bolt, étterem, valamint bár, és az embereket sem kötelezték a fizikai távolságtartás betartására, pusztán ajánlásokat fogalmaztak meg és azt kérték, hogy aki teheti, dolgozzon otthonról.

A kabinet célja az volt, hogy minél többen fertőződjenek meg a kórral. Ahhoz, hogy kialakuljon az úgynevezett nyájimmunitás, a lakosság kétharmadának kellett volna megbetegednie. Szervezetükben antitestek termelődtek volna, így sem elkapni, sem továbbadni nem tudták volna a vírust.

A sajátos eljárást alkalmazó ország külügyminisztere többször is azzal büszkélkedett, hogy majd a svédek megmutatják a világnak, mi a körülményekhez képest a legjobb módszer.

Néhány hét után azonban kiderült, hogy a miniszter asszony bizakodása korai volt, és folyamatosan romlottak az adatok. Ezt a helyzetet próbálta később enyhíteni az egészségügyi tárca vezetője.

Egy friss tanulmány azonban rácáfolt a miniszter kijelentésére, ugyanis a svédeknek mindössze 6 százaléka fertőződött meg, vagyis a stratégia nem működött. Amennyiben pedig a járványnak lesz második hulláma, az emberek nem élveznek nagyobb védettséget, mint a többi európai ország állampolgára.

A sajátos védekezési mechanizmus nyomán az észak-európai államban lett az egyik legmagasabb halálozási ráta. Az arány egymillió lakosra vetítve 500. Ennél csak Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Andorrában és San Marinóban rosszabb a helyzet.

A svédeknek ráadásul nemcsak a nyájimmunitást nem sikerült elérni, a gazdaság is megsínylette a pandémiát, és másoknál hatásosabban nem tudták megvédeni a kereskedelmet, az ipart és a mezőgazdaságot.

Az ország GDP-jének csaknem 50 százaléka az exportból származik. Mivel a többi állam lezárta határait, a svédek így nem tudják áruikat és szolgáltatásaikat eladni, vagyis gazdaságuk is óriási veszteséget könyvelhet el.

Hír TV