Hivatalos: Brüsszel eljárást indított a gyermekvédelmi törvény miatt
Az Európai Bizottság két LMBTQ-témájú kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben csütörtökön. Lengyelországot ugyancsak az uniós bíróságra citálhatják az LMBT-mentes övezetek miatt. A magyar ügyben Brüsszel szokatlan gyorsasággal zavarta le a jogi eljárás indítását megelőző párbeszédet.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény egyes rendelkezései miatt. Az uniós testület erről friss sajtóközleményében, a júliusi „eljáráscsomag” ismertetésekor tájékoztatott.
Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is jogi eljárás indul LMBTQ-ügyben.
Hazánk esetében az EB az egyenlőség, valamint az alapvető jogok érvényesülését kérdőjelezi meg a törvénnyel kapcsolatban, továbbá – egy másik kötelezettségszegési eljárás keretében – abban is lehetséges jogsértést lát, hogy Magyarországon az LMBTQ-tematikájú mesekönyvekben fel kellett tüntetni, hogy az a „megszokottól eltérő viselkedésformát tartalmazó” kiadvány.
Legalább hat uniós jogszabállyal összefüggésben nevezik ellentétesnek a magyar gyermekvédelmi szabályozást.
Ezek között az audiovizuális szolgáltatásokról és az e-kereskedelemről szóló irányelvek, valamint az általános adatvédelmi rendelet is szerepel. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját is idézik: a testület szerint a rendelkezések az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a diszkriminációmentesség elveit sérthetik.
Az uniós bizottság Lengyelországgal kapcsolatban kifogásolja az úgynevezett LMBT-mentes zónák létét, s azt, hogy Varsó ez idáig nem válaszolta meg kielégítően az azokkal kapcsolatos aggályokat.
Von der Leyen betartotta az ígéretét
A Magyar Nemzet is cikkezett róla, hogy a gyermekvédelmi törvény hatalmas hullámokat vert fel az EU-ban: téma volt az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján, majd az Európai Parlament is vitát rendezett róla. Emlékezetes, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szokatlanul élesen fogalmazott a magyar jogszabályról, azt többször szégyenteljesnek nevezte. A német politikus már az elmúlt hetekben ígéretet tett rá, hogy az EU jogi eszközökkel lép majd fel a szabályozás ellen.
A közelmúltban levélváltás is történt Brüsszel és Budapest között a törvény miatt. Mint azt Varga Judit igazságügyi miniszter nyilvánosságra hozta, a kormány – a szokásos két hónaptól eltérően – egy hetet kapott a bizottságtól a válaszadásra, ami június 30-ig meg is történt. Az EB csütörtökön az eljárást megelőző párbeszédnek nevezte a levelezést, s emlékeztetett: mostantól mindkét tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság szerdán elküldött felszólítólevelére – utóbbi a hivatalos jogi eljárás első lépcsőfoka. Árulkodó az is, hogy a június közepén elfogadott, pedofília elleni szabályozás
mindössze hetek alatt akadt fenn a szerződések felett őrködő Európai Bizottság rostáján.
A jogi eljárások indítását fő szabály szerint lényegesen hosszabb párbeszéd előzi meg a tagállamok és Brüsszel között.
A jogvita a magyar helyreállítási terv elfogadásának időpontjára is hatással van. Az Európai Bizottságnak hétfőig kellett volna zöld jelzést adnia az uniós járványügyi alap forrásainak felhasználásáról szóló tervezetre, ami elmaradt. Mint kiderült, a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak,
Von der Leyen már júliusban Magyarországra utazott volna,
hogy hivatalosan is felkarolja a helyreállítási tervet. A gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt ugyanakkor az EB félretette a pusztán gazdasági alapú érveket.
„Az uniós intézmények erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba.
Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé. Most ezért húzódik a csomag elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt” – vélekedett Varga Judit a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében szerdán.
Fotó: Johanna Geron/EPA
Magyar Nemzet
