Több ország esetében is elmozdulhat a holtpontról az uniós integráció kérdése. A NOS holland cikke szerint az Európai Bizottság (EB) pozitív jelentést küldhet ezzel kapcsolatban Ukrajna, Moldova és a csatlakozásra várakozó hat balkáni ország számára is.
A hangsúly elsősorban Kijeven van, amely a bizottság szerint készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Mint arról korábban a Magyar Nemzet is írt, az EB a jelentésében úgy véli, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesített a tagjelölti státus eléréséhez szükséges hét pontból négyet. A támogatásnak ez az európai megnyilvánulása nagy jelentőségű a háborúban álló ország számára – jegyzi meg a holland sajtó, de hozzáteszi, hogy ebben a folyamatban az Ukrajnával szomszédos Magyarország útban van.
Vétó jöhet Budapestről
Az ukránok támogatása azonban korántsem biztos, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya a következő decemberi EU-csúcson vétóval fenyeget. Az év utolsó hónapjában kellene ugyanis az európai vezetőknek ratifikálniuk a bizottság javaslatát – írják a hollandok. Az Orbán-kormány indoklása szerint sérülnek a kárpátaljai magyar kisebbség jogai.
📽️The camera is rolling, and @tijnsadee is asking some tough questions. Stay tuned! pic.twitter.com/KMeL6fIDEJ
— Balázs Orbán (@BalazsOrban_HU) October 31, 2023
„Új törvényeket vezettek be, amelyek megkeserítették az ukrajnai magyarok életét"
– fejtette ki Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte: az Ukrajnában bevezetett nyelvtörvény kötelezi a kisebbségeket, s nem csak a magyarokat, hogy oktatásuk legalább hetven százalékát ukrán nyelven végezzék.
„Ezt nem tudjuk elfogadni"
– nyilatkozta Orbán Balázs a NOS-nak adott exkluzív interjújában. Hozzátette:
„A magyar álláspont kristálytiszta: amíg ez a törvény létezik, az ukránokkal nem lehet megbeszélni az európai uniós integrációjukat."
Kijev cinikus játéknak tartja a magyarok vétóját
A holland médium beszámolt arról is, hogy a legfrissebb becslések szerint az ukrajnai háború kezdete óta drasztikusan csökkent a kárpátaljai magyarok száma a térségben. Korábban mintegy 150 ezren voltak, mostanra mintegy százezren lehetnek. Sokan, főleg a fiatalok a határon túl, Magyarországon keresnek menedéket.
A NOS azt írja, Ukrajnában cinikus játéknak tartják azt, hogy a magyar kormány vétóval fenyeget. Kijev szemében ugyanis minden magyar manőver gyanús, mert szerintük Magyarország továbbra is jó kapcsolatot ápol az Ukrajnát megszálló Oroszországgal. A nyelvtörvény esetében Ukrajna nem bízik Magyarország őszinteségében.
Ezt a törvényt némileg módosítani kellene, tanácsolja az Európai Bizottság, de szerintük a probléma nem elég nagy ahhoz, hogy több mint negyvenmillió ukrán sorsa múljon rajta – olvasható a cikkben, amelyben hozzáteszik: Brüsszelben félnek, hogy az Orbán-kormány kibékíthetetlen álláspontot foglal el majd a kérdésben, hogy egy egészen más ügyben legyen igaza, mégpedig az uniós támogatások elnyerésében. Budapest a kritikusok szerint alkuként használja a kárpátaljai nyelvtörvény ügyét: Magyarország csak akkor vonná vissza a vétóját, ha az ország továbbra is megkapja a milliárdos uniós támogatást.
„Politikai manipuláció Budapestről"
– mondja Viktor Mikita. Kárpátalja megye kormányzója aláhúzta: állandó kapcsolatban van a magyar kisebbséggel.
„Ukrajna EU-tagjelölt országként nagyon is tisztában van azzal, hogy tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait"
– tette hozzá az ukrán politikus.
Magyarország azonban kevésbé bizakodó ebben a tekintetben. Orbán Balázs hozzáfűzte: Magyarország mindig is támogatta Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz, de a szigorúbb nyelvtörvény mindent megváltoztatott.
