Ezek a szélsőséges csoportok tevékenykednek déli határ mentén
A magyar–szerb határon működő embercsempész bandák közül többet is megnevez az a titkosszolgálati jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője kezdeményezte. A dokumentum szerint a legfontosabb szereplők az Afganisztánt uralmuk alatt tartó tálibok.
Afganisztán a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni amerikai megtorlás nyomán megszállás alá került, és bár a tálibokat formálisan kiszorították a hatalomból, az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíciónak sem a demokráciát, sem pedig az új afgán kormány hatalmát nem sikerült megszilárdítaniuk.
A tálibok az afganisztáni hegyekben és a határmenti pakisztáni területekről folyamatosan támadták a nemzetközi erőket kisebb-nagyobb intenzitással, amelynek folyományaként 2020-ban úgy döntött Dondald Trump elnök, hogy kivonja csapatait az országból, amit utódja, Joe Biden aztán botrányosan vezényelt le.
Ekkor a talibán megindította haderőit az ország belső részei felé és napok alatt ismét elfoglalta Afganisztán jelentős részét. A radikális iszlamisták a mai napig hatalmon vannak és mint a legtöbb államnak, Afganisztánnak is vannak titkosszolgálatai és hírszerző szervei, amelynek csápjai a Nemzeti Információs Központ szerint elérnek immár Magyarországra is.
A Hakkáni-terrorhálózat
Az angol nyelvű forrásokban hálózatnak nevezett csoport névadó alapítója Dzsalaluddin Hakkáni, aki az egyik legismertebb parancsnoka volt a mudzsaheddineknek nevezett afgán felkelőknek, akik a szovjet megszállás ellen harcoltak az 1980-as években. A hírhedt terrorista vezető, Oszama bin Laden az egyik mentoraként is említi Dzsalaluddin Hakkánit, mint akitől sokat tanult a 90-es évek második felében.
Dzsalaluddin Hakkáni 2018-ban hunyt el, majd fia, Sziradzsuddin vette át a szervezet irányítását, amelyet azóta is kézben tart. A Hakkáni-csoport évtizedes tapasztalattal rendelkezik a határ menti csempészés területén. Ezt pedig minden bizonnyal a szerb–magyar határon is kamatoztatni tudják.
313-asok
A Magyarország déli határain tevékenykedő egyik legerősebb embercsempész banda, a 313-asok az előbb említett Badri-hadsereg, vagy más néven a Badri 313-as zászlóalja után kapták a nevüket, ahol vezetőik korábban szolgáltak.
A Badri 313 a Hakkáni-hálózat elit egysége, terepszínű, modern ruházatuk, korszerű golyóálló mellényük és sisakjuk, az amerikai hadseregben rendszeresített éjjellátóik és fegyvereik vannak a róluk készült képek és videók alapján.
A zászlóalj neve az iszlám vallás alapítójának, Mohamed prófétának az egyik fontos ütközetére utal, ahol a 313 muszlim a háromszor akkora mekkai sereggel csapott össze és nyert i. u. 624 tavaszán.
A Magyar Nemzet teljes cikke IDE kattinva olvasható
Borítókép: illusztráció (Shutterstock)
