Összedőlhetett volna az európai autóipar a jobboldal nélkül
Brüsszelben Euro 7 néven kell hivatkozni arra a rendelettervezetre, amelynek célja, hogy új szabályokat és normákat határozzon meg a gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozóan. Ez önmagában jól hangzik, de olyan léptékben kívánták csökkenteni a kibocsátásra vonatkozó szabályokat, ami teljesen tönkretette az európai autóipart. Mindez sikerült is volna, ha az Európai Parlamentben egy jobboldali összefogás nem tompítja a baloldal törekvéseit. Többek között erről is kérdeztük Tóth Edinát, a Fidesz uniós parlamenti képviselőjét.
– Milyen szerepet tölt be Európa gazdaságában az autóipar?
– Az autóipar kulcsfontosságú szereplő Európa gazdaságában, hiszen az ágazat az uniós GDP hét százalékát adja. Ezenkívül az autóipar nem csupán a gyártásra, hanem a kutatás-fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet.
A vállalatok aktívan részt vesznek az innovációban és a technológia fejlesztésében, ami hozzájárul az országok versenyképességének növeléséhez a nemzetközi piacokon.
Az autóipar Magyarországon is különösen fontos gazdasági ágazat, amely jelentős munkahelyeket teremt és hozzájárul az exportbevételek növeléséhez. A szektor emellett hazánkban például 180 ezer embert foglalkoztat, beleértve a közvetlenül az autógyártási folyamatokban részt vevő munkavállalókat és a beszállítói lánc résztvevőit is.
– Konkrétan az Euro 7 rendelet sikeres tompítása mit jelent majd az európaiak mindennapjaiban?
– Az Európai Bizottság, az európai baloldallal együtt a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának olyan mértékű csökkentésre tett javaslatot, amely teljes mértékben tönkretette volna az autóipart, azonban jobboldali összefogással sikerült olyan szöveget elfogadni, amellyel ez elkerülhető.
A tervezett új szabványok miatt a hagyományos belső égésű autók technikáját szinte lehetetlen lett volna költséghatékonyan fejleszteni, a polgárok újabb árnövekedéssel szembesültek volna.
A javasolt határértékekkel és határidőkkel az autógyárak nem tudtak volna költséghatékonyan fejleszteni, ehelyett azonban gyárakat kellett volna bezárni, munkahelyek ezrei kerültek volna veszélybe. A rendelet tompítása révén ezeket a negatív hatásokat sikerült most elkerülni.
– Általános jelenség az, hogy a jobboldalnak kell a realitások földjére ráncigálni a baloldal zabolázatlan törekvéseit?
– A brüsszeli és baloldali irracionális elképzelések, valamint a túlzott szabályozások általánossá váltak, s egyre inkább veszélyeztetik a versenyképességünket és a gazdasági növekedést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Brüsszel klímaváltozáshoz kapcsolódó intézkedései is számos kockázatot hordoznak magukban. A jobboldal hozzáállása, amely a realitásokat veszi figyelembe, ezért alapvető fontosságú. A konzervatív klímapolitika kulcsszerepet játszik a munkahelyteremtésben. Az iparágak védelme és a versenyképesség megőrzése nem csupán gazdasági érdek, hanem a nemzetbiztonságunk és energiabiztonságunk szempontjából is lényeges.
– A globalista jellegénél fogva inkább a baloldal erősségeként tartják számon a nemzetközi összefogásra való képességet. Milyen stratégiát folytat az európai jobboldal a közelgő választásokon?
– A közelgő választások kapcsán a környezetvédelem és klímapolitikák terén elsősorban arra kell összpontosítanunk, hogy egyensúlyt találjunk a fenntarthatóság, az ipar és a gazdák védelme között. A jobboldali európai politikai pártok képviselőinek csoportjaival nem fogjuk hagyni, hogy a baloldali és zöld ideológiák megakadályozzanak bennünket abban, hogy hatékonyan dolgozzunk a klímavédelem érdekében.
Erre az Euro 7 rendelet mellett jó példa az EP átgondolatlan javaslatai a természet helyreállítási rendeletről, mely ellen a Fidesz európai parlamenti delegációja hatékonyan tudott fellépni a júliusi plenáris szavazáskor: irányításommal összeállt egy egységes európai nagy jobboldal, amire nem volt még példa az Európai Parlament történetében.
A semmibe vezető európai parlamenti javaslatok helyett az EU és tagállamai közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés, valamint a tagállamokra szabott iránymutatás lehet a kulcs, hiszen ezek mind egyaránt fontosak ahhoz, hogy az európai gazdaság és a mezőgazdaság hosszabb időtávon is ellenálló maradhasson, a zöld átmenet során pedig mindenki megőrizhesse versenyképességét.
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
