EU-csúcs kezdődik Brüsszelben
Orbán Viktor miniszterelnök részvételével kétnapos EU-csúcstalálkozó kezdődik csütörtökön Brüsszelben. A tervek szerint a megbeszélések során szó lesz a tömb bővítéséről, Ukrajna támogatásáról, a közel-keleti válságról, valamint a migrációs és védelmi kérdésekről is.
Egy lépéssel közelebb kerülhet az uniós tagsághoz Bosznia-Hercegovina – erről írt tegnap a Policito. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a brüsszeli hírportál úgy értesült, a balkáni országgal való csatlakozási tárgyalások megkezdésének zöld jelzést adhatnak a tagállamok a ma kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón.
Azonban nem minden uniós diplomata optimista az ügyet illetően, egyes vélekedések szerint a 2022 decembere óta tagjelölti státusban lévő országnak minden reformot be kell fejeznie, mielőtt bármilyen előrelépés történne.
A tárgyalóasztalon van továbbá Ukrajna és Moldova csatlakozása is: mindkettő esetében 2023 decemberében döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett.
Az EU-csúcson Orbán Viktor is részt vesz, aki már tegnap Brüsszelbe érkezett. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke tegnap az MTI-t arról tájékoztatta, a miniszterelnök részt vett az Európai Nukleáris Szövetség csúcstalálkozóján.
Ukrajna esetében minden bizonnyal forró pont lesz a posztszovjet ország támogatása az Oroszországgal vívott háborúban.
Az Európai Tanács oldalán közzétett agenda szerint biztonságról és védelemről is fognak tárgyalni az uniós vezetők. Többek között szó fog esni Európa védelmi felkészültségének növeléséről, arról, hogy miként lehet megerősíteni az EU védelmi technológiai és ipari bázisát, továbbá más lépésekről is tárgyalni fognak a védelmi ipar versenyképesebbé tételében.
A résztvevők várhatóan kitérnek a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közötti háborúra. Az EU korábban elítélte a fegyveresek támadását és elismerte, Izraelnek joga van megvédenie magát, ugyanakkor aggodalmát fejezte a romló gázai humanitárius helyzet miatt. A migráció szintén a napirendi pontok között szerepel: legutóbb a tagállami vezetők abban állapodtak meg, még erősebb partnerségre fognak törekedni a kibocsátó- és tranzitországokkal.
