Ők azok a politikusok, akik harmadik világháborút akarnak
A világban háborús pszichózis uralkodik. Napról napra egyre több felelőtlen és meggondolatlan kijelentés hangzik el a nyugati politikusok szájából. Ahelyett, hogy a magyar állásponthoz hasonlóan tűzszünetet és békét követelnének, a kijelentéseikkel egyre közelebb sodródunk egy totális harmadik világháború irányába – írja az Origo.
Emmanuel Macron NATO-csapatokat küldene Ukrajnába, belesodorná a NATO-t a háborúba
A fokozódó háborús pszichózisban a napokban, február 26-án Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően meghökkentő módon
kijelentette, hogy már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.
„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” - mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben, tehát a kiszámíthatatlanságot. A francia elnök azonban arról nem szólt, hogy melyik országok fontolgatják azt, hogy csapatokat küldenek a háborúban álló országba,
hiszen a kijelentését többes számban fogalmazta meg, tehát léteznie kell egy erre vonatkozó tervnek.
Macron sokkoló bejelentése után a lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben.
A francia államfő szavai után nem sokkal reagált az orosz külügyminisztérium is. Marija Zaharova külügyi szóvivő kertelés nélkül kijelentette, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak. Mint fogalmazott, a nyugati katonák már amúgy is segítenek a bonyolult NATO-fegyverek működtetésében.
Senki előtt nem titok, hogy a NATO-országok katonái már régóta Ukrajnában vannak, és aktívan segítik az ukrán fegyveres erőket, egyebek között a Kijevnek átadott fegyverrendszerek működtetésében. (...) Macron semmi újat nem mondott
– mondta a szóvivő.
Arról, hogy a nyugati katonák már Ukrajnában vannak a neves Financial Times is közölt egy cikket azután, hogy Macron kijelentette a csapatok küldésének a lehetőségét.
A francia elnök szavain felbuzdulva Antti Hakkanen, a finn védelmi miniszter február 29-én kijelentette, hogy Ukrajna a finnek által biztosított fegyverekkel csapást mérhet orosz területre. Finnország tehát nem szabott korlátozásokat az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre vonatkozóan.
„Jelenleg a nagy országoknak, amelyek többek között nagy hatótávolságú rakétarendszereket biztosítottak, természetesen joguk van ahhoz is, hogy meghatározzák, hogyan kell ezeket használni"
– mondta Hakkanen, hozzátéve, hogy Finnország folyamatosan tárgyalásokat folytat a szövetséges országokkal az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek korlátozásáról. Hakkanen arra is sürgette a szövetséges országokat, hogy biztosítsanak Ukrajnának több nagy hatótávolságú rakétát, köztük a német Taurus rendszereket, tulajdonképpen még inkább eszkalálva a háborút.
„Ukrajnának szükség esetén az orosz oldalon lévő katonai célpontokra is csapást kell mérnie. Ellenkező esetben ezek a katonai objektumok az ukrán oldalon fognak csapást mérni. Ez egy teljesen legális védelmi harc, amelyet Ukrajna folytat. Az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi a katonai célpontok támadását a szárazföldi határokon túl"
– mondta Jukka Kopra, a finn parlament egyik tagja.
Március 5-én amikor Macron Prágába látogatott akkor Petr Pavel cseh elnök árnyaltabban fogalmazott ugyan, de a kijelentéseinek a lényege hasonló van.
Az államfő szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, és mindemellett meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. A cseh elnök azt nyilatkozta, hogy kizárólag tanácsadói segítségről, és nem katonai egységekről lehet szó.
Ez a lépés azonban már teljesült, hiszen jól sejthető az már – mint ahogy Financial Times is írta –, hogy ilyen jellegű egységek már tartózkodnak Ukrajnában, hiszen a modernebb nyugati fegyverek kezelése nem megy zökkenőmentesen az ukrán hadseregnek, emiatt pedig számos kiképző egység is jelen van Ukrajnában.
Macron ugyan február 26-i kijelentése után megpróbálta azt a látszatot kelteni március első napjaiban, hogy komolytalan volt a kijelentése, de a prágai látogatása során a Reuters tudósítása szerint a cseh fővárosban élő franciákkal találkozva
kijelentette, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna szövetségesei lépjenek fel, és hozzátette, hogy „a mi Európánkban közeledik az a pillanat, amikor helyénvaló lesz, hogy ne legyünk gyávák”.
Újra sorkötelezettséget akarnak több országban is
Európa egyre inkább sodródik a harmadik világháború irányába. Nemrég kiderült, hogy 2025-ben Horvátország vissza fogja vezetni a sorkatonaságot, amit a közvélemény csillapítása érdekében módosított formában vezetnének vissza, csökkentett időtartammal.
Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter javasolta azt, hogy vezessék újra be, a közbeszéd tárgya lett ez a lehetőség, ahogyan Franciaországban, Hollandiában, Szerbiában és Romániában is felvetették a sorkatonaság visszaállításának a lehetőségét, ami az egyre súlyosbodó konfliktus miatt könnyedén megvalósulhat.
A NATO-hoz frissen csatlakozott Svédországban visszaállították, úgy ahogy a balti Litvániában is.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatják.
