Az EP-képviselők többsége engedné Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat támadjon + videó
Azt kérte az Európai Parlament az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa, legitim katonai célpontokra Oroszországban. A parlament tagjai a strasbourgi plenáris ülésén elfogadták az erről szóló állásfoglalást.
Ismét energetikai létesítményekre és katonai objektumokra mért csapásokat a Föderáció hadsereg Ukrajnában.
Miközben egyre hevesebbek a harcok az orosz-ukrán frontvonalon, az Európai Parlament állásfoglalást kért arról, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket vethessen be oroszországi célpontok ellen - ezt a parlament tagjai elfogadták és egyben azt sürgették, hogy Kijev a lehető legtöbb támogatást kapja.
Bejelenthetem, hogy az idei télre további közel 160 millió eurós összeget bocsátunk rendelkezésre. Ez 60 millió eurónyi humanitárius segélyt tartalmaz például menedékházakra és fűtőtestekre, további körülbelül 100 millió eurót pedig javítási munkálatokra. És ez a 100 millió euró az Európai Unióban lefoglalt orosz vagyon bevételeiből származik. Mivel az igazságos, hogy Oroszország fizet az általa okozott pusztításért
– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Parlament mellett a leköszönő NATO-főtitkár is azt támogatja, hogy a Nyugat engedélyezze Ukrajnának, hogy az általuk biztosított nagy hatótávolságú fegyvereket használják Oroszország területein.
„Érdeklődve figyelem a távozó Jens Stoltenberget. Világos, hogy nagyon rövid időn belül nem fog felelősséget vállalni azért, amit mond, de álláspontja, hogy Ukrajna esetleges oroszországi csapásokat hajtson végre nyugati fegyverekkel provokatív és veszélyes" – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov hozzátette: rövidlátó és szakszerűtlen, ha nem veszik figyelembe az orosz elnök nyilatkozatait, aki korábban jelezte, ha nyugati fegyvereket vetnek be Oroszországban, akkor Moszkva ezt úgy kezeli, hogy az Európai Uniós és a NATO belépett a háborúba.
A témában a Híradóban kapcsoltuk a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértőjét, Georg Spöttlét.
