Legfrissebb, de még csak 2021-es elemzésében a rangsort az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján állította össze az Eurostat. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, amely az Eurostat módszertani megjegyzése szerint figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket – írja a Tényellenőr.
A mutatóból nem következik, hogy egy főváros vagy ország gazdag vagy szegény, ezért több mutatót megvizsgálva néztük végig, hogy szegény vagy gazdag-e Bukarest.
Egy vizsgálatot lefolytatva figyelembe vették a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeknek bemutatására legismertebb az úgynevezett Gini-index.
A Gini-index azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi rétegek között mennyire egyenlő a jövedelmek megoszlása. Egyszerűbben szólva, minél alacsonyabb a szám, annál kisebb a szakadék a társadalom egyes osztályai között.
Egy másik mutató, amelyet a World Inequality Database (WID) alkalmaz, a közösségi fogyasztást (mint az oktatás vagy az egészségügy) is figyelembe veszi; és az egyes országok felnőtt társadalmának legnagyobb jövedelmű, felső 10 százalékához tartozók átlagjövedelmét hasonlítja az alsó 50 százalékhoz tartozók részesedéséhez.
A World Inequality Database adatbázisából kiderül, Magyarországon a felnőtt lakosság felső 10 százalékának részesedése – 2023-as adatok szerint – az összes jövedelemből 32,9 százalék, ezzel hazánk az uniós összehasonlításban – ha az egyenlőbb társadalmak vannak a lista élén, az egyenlőtlenek meg a végén – a 9. helyen áll, míg a román felső tized messze az uniós átlag felett, a nemzeti összjövedelmek 40,3 százalékát birtokolva a 26. helyen áll.
Ha az alsó 50 százalék jövedelmi szintjét nézzük, kiderül, az ehhez a jövedelmi klaszterhez tartozók Magyarországon az összjövedelmek 22,7 Romániában a 15,6 százalékát birtokolják. Ezzel Magyarország a 6. az EU27-ben, míg Románia az utolsó. Értelemszerűen a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából annál kisebb a szakadék, minél kisebb a két szegmenshez tartozó mutatók közötti különbség, vagyis ha a felső 10 százalék az összjövedelmek minél alacsonyabb, az alsó 50 százalék pedig minél magasabb hányadát birtokolja.
A teljes cikka Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
