Az építészeti tudásra fókuszál a 19. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja
Miként Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta, a tárlat tizenhárom olyan történetet állít reflektorfénybe, ahol az emberi kreativitás, az emberi tudás és találékonyság, az új utak keresése áll a fókuszban.
– Amikor a kiállító tizenhárom építész beiratkozott az egyetemre, meg voltak róla győződve, hogy az ő kiteljesedésük egy olyan fantasztikus szakma lesz, amely építész elődjeik útján egy örökkévalóságot épít. Ez máshogy alakult, és másfajta kreatív módon élték meg az adott talentumaikat, máshogy teljesedtek ki, és látható a kiállításon, hogy ezek ugyanolyan, vagy még maradandóbb alkotások lettek – mondta el Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a Biennálé megnyitóján.
Kiemelte, hogy Magyarország és a Ludwig Múzeum ismét egy különleges bemutatóval készült a biennáléra. Két évvel ezelőtt az volt a fricska, hogy a Néprajzi Múzeum, amely maga is egy múzeum, műtárgyként szerepelt a kiállításon, most pedig az, hogy Nincs itt semmi látnivaló címmel nagyon is komoly látnivalót és komoly tartalmat kap a közönség.
A modern művészetnek mindig a kérdések feltétele és a provokáció a célja, hogy a saját korunkat egy kicsit más megvilágításba helyezze. Ebben a tekintetben idén is fantasztikus munkát végeztek a Ludwig Múzeum munkatársai és a kurátor – mondta az államtitkár.
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Velencei Biennálé magyar pavilonjának nemzeti biztosa elmondta, hogy a kurátor, Pintér Márton egy talányos építménybe vezeti a közönséget, ahol millió látnivaló van, csak nem épületek, hanem rejtett üzenetek, építészek nem építészeti találmányai, amelyek világhírnévre vitték alkotóikat.
Hozzátette: Pintér Márton érdeklődése messzemenőkig illeszkedik a jelenkor trendjébe, vagyis feltárja azokat a szegmenseket, amelyek sikerorientált új pályamodulokat engednek meg. Elmondta azt is, hogy ,,nem építésznek lenni, építészként nagyon erős, szubjektív és pozitív döntés azokban az esetekben, amiket itt bemutatunk”
Az építészeti tudás alkotóerejét elkezdték kilóra mérni – fogalmazott Pintér Márton kurátor, hozzátéve, hogy a bemutató az építészeti tudást ünnepli az építészet helyett, felszabadítják az építészeti tudást a megvalósulás kényszere alól.
A május 10-től látogatható Velencei Építészeti Biennálét Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel rendezik meg, és fő témája az intelligencia. A magyar kiállítás a biennálé főkurátora, Carlo Ratti kiáltványára reflektál, aki szerint ahhoz, hogy az építészek szembenézhessenek a mai "lángoló világgal", a körülöttünk lévő összes intelligenciát mozgósítaniuk kell. A magyar pavilon egy speciális, ugyanakkor globális jelenséggel, az építészi pályaelhagyás és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozik.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Ludwig Múzeum
