Bóka János: " Úgy tűnik, hogy ott megszületett a döntés, megszületett egy olyan paktum, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban fel kell venni az Európai Unióba. A mi megítélésünk szerint ez egész Európa és Magyarország érdekeivel ellentétes. Egy ilyen döntést nem lehet az európai emberek feje felett meghozni. A magyar emberek elmondhatták a véleményüket, a magyar kormány számára ez irányadó lesz. Ez ad nekünk egy olyan lehetőséget, ez ad egy olyan falat, aminek megtámaszthatjuk a hátunkat, hogy a brüsszeli politikai ellenszélben is dolgozni tudjunk."
Az MTI jelenti:
Nem azért léptünk be az EU-ba, hogy egy föderalista terv elfogadásával feladjuk a nemzeti érdekeink érvényesítését - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) V4 Diplomáciai Akadémia idei programsorozatát megnyitó beszédében.
Az NKE, a Wacław Felczak Alapítvány és a Club Europa Karpat Alapítvány szervezésében létrejött nyári egyetemen – melynek célja, hogy összehozza a visegrádi csoport országaiból a nemzetközi kapcsolatok és a diplomácia iránt elkötelezett és tehetséges hallgatókat - a miniszter hozzátette: politikai szempontból az európai integráció egyik modellje az 1950-ben életbe lépett Robert Schumann-modell, amely a német-francia megbékélésre építve, francia-német dominanciával akarja egyesíteni a kontinenst. Mi, közép-európaiak viszont újraegyesíteni kívántuk a 2004-es EU-belépésünkkel Európát, ahol a saját szempontjaink alapján mi is alakítani kívánjuk az európai életet meghatározó törvényalkotást. Manapság viszont azt látjuk, hogy erős politikai konfliktusban áll egymással a központosító és az azt ellenző, a szuverén tagállamok együttműködését szorgalmazó elképzelés - mondta. Bóka János szerint eltérnek Közép-Európa történelmi tapasztalatai a nyugat-európaitól: a nyugati, második világháborús tapasztalat szerint a nacionalizmus háborúkhoz vezet, a közép-európai megközelítésben viszont a nemzeti érzés és a nemzetállam olyan pozitív fogalmak, amelyek az országok túlélését biztosították a diktatúrával szemben, ezért a 21. században is igényt tartanak a függetlenségünk megőrzésére. A miniszter szerint a nyugati, új politikai baloldal találta ki és erősítette fel a "demokráciát - vagy több Európát" ellentétpárt; majd az 1968-as események áramlatában fokozatosan szállta meg a közéleti- és szakmai intézményrendszert az olasz kommunista teoretikus, Antonio Gramsci alapvetésének megfelelően. Példaként a mai európai uniós bürokráciát említette, amely úgy látja, hogy a tagállami érdekérvényesítéssel szembe menve, egyre átpolitizáltabban próbálja irányítani Európát, hiszen már maga is politikai szereplővé vált. Hozzátette, hogy éppen ezért tekinti fontosnak és továbbra is életképesnek a V4-országok együttműködését, amit visszatekintve az EU eddigi legsikeresebb lobbicsoportjának nevezett. Úgy látja, hogy a V4, a tagországai között fennálló nézeteltérések ellenére is fontos szerepet játszhat még abban, hogy jobban érvényesíthessék érdekeiket. A V4 Diplomáciai Akadémia hétfőn megnyitott nyári egyeteme változatos programot kínál a résztvevőknek, akik előadásokon, szakmai műhelymunkában és olyan panelbeszélgetéseken vehetnek részt, amelyek a régió aktuális geopolitikai és gazdasági helyzetére, illetve a V4 jövőjére és a visegrádi országok közötti diplomáciai kapcsolatokra fókuszálnak.
