Európában tovább nőttek az aggályok az iszlám női ruhaviselet miatt

A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján érhető el.

Korábban sok európai ország – különösen migrációpártiak – a befogadásra és toleranciára helyezte a hangsúlyt. Azonban az arcfedő öltözékek egyre élesebb társadalmi–politikai témává váltak.

Az ellentmondások nőttek:

• A biztonsági aggályok (azonosítás, közbizalom) sok országban komoly érvet szolgáltattak, például Ausztria ezt a terrorellenes intézkedések részeként kommunikálta.
• Más országok (például Franciaország) a szekularizmus elvét hozták előtérbe – a vallási szimbólumok közterületi jelenléte ellentétes az állami semlegességgel.
• Társadalmi kohézió érdekében is indokolták: a teljes arcfedés megnehezíti a közterületeken való interakciót, bizalmatlanságérzetet kelthet olyan társadalmakban, ahol ez idegen.
• Feminista és egyenlőségi szempontból szintén indokolták: egyesek szerint ezek a ruhadarabok a női elnyomás szimbólumai, és a tilalmak elősegíthetik a nemek közötti egyenlőséget.

Franciaország

Az első európai országként 2011-ben általános tiltást léptetett életbe a teljes arcot elfedő öltözetekre nyilvános helyeken – az elnök akkor kijelentette, hogy „nem látják szívesen Franciaországban”. A szabály megszegése 150 eurós bírságot von maga után, míg aki arra kényszerít egy nőt, hogy eltakarja az arcát, akár 30 000 euróra is büntethető.

Belgium

2011-től Belgiumban is betiltották a burkát és a nikábot nyilvános helyeken. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben megerősítette e tilalom jogszerűségét.

Ausztria

2017-ben bevezették a teljes arcot takaró öltözetek tiltását nyilvános helyeken, 150 eurós bírság kíséretében.

Dánia

2018-ban lépett életbe a tiltás, amely akár 1000 dán koronás bírságot ír elő, amely visszaesőknél akár 10 000 koronára is emelkedhet.

Hollandia

2016-ben törvényt fogadtak el: tiltott az arcot eltakaró ruházat használata iskolákban, kórházakban, tömegközlekedésen és közhivatalokban. Közterületen azonban megengedték, bár igazoltatáskor levetethetik, a közlekedési szolgáltatók például pedig az alkalmazás gyakorlatban való nehézségére hivatkozva nem alkalmazták a tilalmat.

Svájc

2021-ben népszavazáson szoros eredménnyel (51,2–52 százalék) elfogadták az arc eltakarásának tiltását nyilvános helyeken, a javaslatot egy jobboldali párt terjesztette elő. 2024. novemberben a kormány bejelentette, hogy 2025. január 1-jén lép életbe az országos burkatilalom, 1000 svájci frankig terjedő bírsággal. Kivételt képeznek a diplomáciai létesítmények, egészségügyi intézmények, repülőterek, vallási események, művészeti alkalmakkor és időjárási vagy biztonsági indokból történő eltakarás.

Fotó: Shutterstock