Románia rémálma: kétszámjegyű infláció – senki nem ússza meg a válságot
Romániát sokkoló inflációs hullám sújtja: a 10%-os drágulási küszöb átlépése óta a lakosság retteg a gazdasági krízistől. Egy egész generáció szembesül először ilyen helyzettel, különösen a alacsony jövedelműek szenvednek. Mi várható, és hogyan érinti ez a magyarokat? Olvass tovább a megdöbbentő részletekért!
Sokk a román társadalomnak - Miért ilyen fájdalmas a drágulás?
Az augusztusi 9,9%-os infláció meghaladta a szakértők várakozásait, akik 9% körüli értéket jósoltak. - írja a VILÁGGAZDASÁG. A román jegybank szeptemberre 9,6-9,7%-os csúcsot várt, ám a valóság ennél is rosszabb. Az ING elemzői szerint az infláció már most a kétszámjegyű tartomány szélén áll, és az év végéig ott is maradhat. „Jó esély van rá, hogy az infláció enyhén a két számjegyű területre mászik fel” – írták, hozzátéve, hogy decemberben is 10% közelében maradhat a drágulás üteme.
A románok számára ez a helyzet különösen sokkoló, mert az uniós csatlakozás óta, 2007-től kezdve, az infláció ritkán lépte át a 7,9%-ot (2008-ban, a pénzügyi válság idején). Az elmúlt évtizedben a román társadalom hozzászokott az emelkedő életszínvonalhoz és a stabil árakhoz, sőt, a pénzbőség éveiben az árak esése is előfordult. A mostani fiatal generáció számára a kétszámjegyű infláció teljesen új élmény, amit csak az energiaválság idején tapasztaltak meg röviden.
Miért drágul minden? A gazdasági buborék kipukkanása
Románia az elmúlt években gazdasági csodaként tűnt fel, ahol a pandémia és az energiaválság ellenére is nőtt az életszínvonal. A kiskereskedelmi forgalom adatai azt mutatták, hogy a románok fogyasztása szinte megállíthatatlan – egészen mostanáig. A tavalyi választások után azonban megkezdődött a kiigazítás: a hatalmas költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit miatt a kormánynak lépnie kellett. Augusztus 1-jétől az áfakulcs 19%-ról 21%-ra nőtt, a kedvezményes kulcsokat 11%-ra emelték, az üzemanyagok jövedéki adóját és az áram árát is megemelték.
Az élelmiszerek 8,9%-kal, a nem élelmiszer jellegű termékek 10,5%-kal drágultak, a szolgáltatások ára pedig 9,9%-kal nőtt. A vendéglátás és a légi közlekedés különösen nagy áremelkedést mutat, Bukarest már most 11%-kal drágább, mint Budapest az éttermi árak tekintetében. A románok előre bevásároltak júliusban, érezve a közelgő „vérszagot”, de a kiskereskedelmi forgalom 4,5%-os növekedése nem fenntartható ilyen infláció mellett.
Hasonlóságok Magyarországgal - A számla mindig megérkezik
A magyarok számára sem ismeretlen ez a forgatókönyv. A 2008–2009-es pénzügyi válság idején Magyarország is hasonló helyzetbe került: az adósságból finanszírozott jólét összeomlott, és a társadalom kemény árat fizetett. Romániában a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit évek óta nőtt, és a decemberi választások utáni megszorítások nélkül az ország a csőd szélére sodródhatott volna. A mostani intézkedések – adóemelések, áfa-növelés – a háztartások terheit növelik, de a szakértők szerint elkerülhetetlenek voltak.
Mi várható? Remény a jövőre, de nehéz hónapok előtt
Az ING előrejelzése szerint az infláció 2026-ra 4,5%-ra csökkenhet, így a román jegybank elkerülheti a további kamatemeléseket, amelyek már most is Európa legmagasabbjai. Ez azonban nem vigasztalja a román családokat, akik most a megélhetési költségek drámai emelkedésével küzdenek. A magas költségvetési hiány miatt további megszorítások vagy kiadáscsökkentések várhatók, ami tovább terheli a lakosságot. A kereslet visszaesése lassíthatja az inflációt, de a gazdasági stabilitás ára egyelőre a románok pénztárcája.
Hatások a régióra és Magyarországra
A román inflációs válság figyelmeztetés Közép-Európának, így Magyarországnak is, ahol az infláció jelenleg alacsonyabb, de a régiós trendek hatással lehetnek ránk. A magyarok, akik az energiaválság idején már megtapasztalták a drágulást, nem örülnének egy hasonló forgatókönyvnek. A román helyzet rámutat arra, hogy a gazdasági csodák nem tartanak örökké, és a felelőtlen költekezés mindig számlát hoz.
Mi a tanulság?
Románia most a saját bőrén tanulja meg, hogy a gazdasági egyensúly fenntartása elengedhetetlen. A lakosság, különösen a fiatalok és alacsony jövedelműek, nehéz időkkel néznek szembe, de a megszorítások hosszú távon stabilitást hozhatnak.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
