Nigel Farage a Reform UK párt élén új fejezetet írhat az Egyesült Királyság politikai életében
A brit politikai térképet újraírhatja Nigel Farage felemelkedése. Miközben a migráció fontos téma marad az országban, a mélyülő gazdasági válság is hozzájárul a választói hangulat változásához. A Reform UK párt erősödése koalíciós forgatókönyvet vetít előre, ahol a konzervatívok akár Farage mögé is felsorakozhatnak. Philip Pilkingtont, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
A cikk a Magyar Nemzet honlapján is elérhető.
Ahogy a Magyar Nemzeten is írt róla, az angliai választások egyik nagy esélyese a Nigel Farage vezetésével szereplő Reform UK párt. Philip Pilkingtont, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte a lap a témában. Nigel Farage felemelkedése kapcsán a kutató elmondta, hogy bár a migráció kulcskérdés Nagy-Britanniában, nem gondolja, hogy ez lenne az egyetlen probléma az országban. A bevándorlás a legutóbbi választáson is téma volt, mégis a Munkáspárt hatalmas többséget szerzett. A valóság az, hogy a britek életszínvonala drámaian zuhan, és a kormány gyakorlatilag a csőd szélén áll. Amit most látunk, az egyfajta reaktív szavazás, amikor a választók bárkire voksolnak, aki éppen nincs hatalmon, abban bízva, hogy megoldja azokat a rendkívül súlyos problémákat, amelyeket az évek óta tartó rossz kormányzás okozott az országban.
A friss közvélemény-kutatások szerint a Reform UK támogatottsága harmincöt százalék környékén áll. Tehát hacsak nem tudják teljesen megsemmisíteni a Konzervatív Pártot, koalíciós kormányt kell majd alakítaniuk. A jelentések szerint a Konzervatív Párt e heti kongresszusa szinte kihaltnak tűnik, így a szakértő arra számít, hogy a konzervatívok nyitottak lennének egy koalíciós kormányra. Feltéve, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok nem változnak jelentősen a választásokig, úgy vélem, a konzervatívok hagynák, hogy Farage vezesse a kormányt, miközben igyekeznének megtartani az ellenőrzést a külpolitika felett a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium révén – hangsúlyozta Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Fotó: Shutterstock
