"Kutatásunkból kiderült, hogy a Hold még mindig dübörög"
- mondta Peter Schultz kutató.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter nevű holdszondájának adatai segítségével az égitest több hegygerincén felszínre került alapkőzeteket fedezett fel két kutató. Ezek a vonulatok lehetnek a bizonyítékai annak, hogy nem is olyan régen tektonikus aktivitás szabdalta a Hold felszínét. Csupasz alapkőzet csak ritkán kerül az égitest felszínére. A Föld kísérője felszínének legnagyobb területe porszerű kőzetből, úgynevezett regolitból áll. Ez a felszíni réteg az apró meteoritok és más égitestek állandó becsapódásának hatására jött létre. Az újonnan felfedezett kopár felületek még viszonylag fiatalok lehetnek - vélték a Geology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.
Feltételezésük szerint a hegyhátak bizonyos részeken még mindig felfelé domborodnak. Ez a felfelé irányuló mozgás megtöri a felszínt, ezáltal pedig hasadékok és üregek alakulnak ki a regoliton és felszínre kerül az alapkőzet.
Az ilyen helyszínek nagy jelentőségűek lesznek a jövőbeli holdmissziók számára, mivel az ottani minták sok új információt szolgáltathatnak a Holdról.
Kísérleti űrhajót indított útnak Kína
Kísérleti űrhajót indított útnak Kína kedden az ország űrprogramjának legújabb lépéseként - számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.
Az űrhajót pekingi idő szerint kedd délután 6 órakor bocsátották fel a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövőállomásról az ország legnagyobb hordozórakétája, a Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) segítségével, amelynek szintén ez az első útja.
A teszten áteső, emberszállításra alkalmas űrhajó nagyobb, mint a jelenleg használt, háromfős legénység szállítására képes Sencsou, és újrahasználható lesz. A kilenc méter hosszú modell hatfős legénység befogadására alkalmas, de két napig tartó kísérleti útján senki sem tartózkodik az űrhajóban.
Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely nem kevesebb mint 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.
A CCTV kínai hírcsatorna tudósítása szerint a kínai űrkutatási ügynökség sikeresnek nevezte az űrhajó kísérleti repülését.
Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is. A háromfős legénységgel tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lesz. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.
MTI
