

A britek szeretnék a Brexitet, különösen, hogy ez minél hamarabb megoldódjon. Arról, hogy miként történjen az elválás, nagyon komoly technikai káosz van Berzi Gergely külpolitikai szakértő szerint.
Három évvel azután, hogy az angolok szűk többsége úgy döntött, hogy Nagy Britannia lépjen ki az Európai Unióból, most szombaton százezrek tüntettek Londonban egy újabb népszavazást követelve. A demonstrációval párhuzamosan a brit parlament is ülésezett, amely elutasította Boris Johnson kilépésről szóló tervét. A képviselők nem fogadták el ugyanis a Brexit feltételrendszeréről kötött megállapodást, és nem járultak hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. A miniszterelnök ezért formálisan kezdeményezte az Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
A Brexit folyamatról Berzi Gergely külpolitikai szakértő a következőket mondta:
„A lényeget tekintve nem változott érdemben a helyzet, a közvéleménykutatások azt mutatják, ha sor kerülne egy második Brexit népszavazásra, nem változna annak a végkimenetele. Tehát az emberek szeretnék a Brexitet, különösen azt szeretnék, hogy ez minél hamarabb megoldódjon. Ennek a módjáról, hogy miként oldódjon meg, miként történjen az elválás, ebben egy nagyon komoly technikai káosz van. Ez a káosz ez úgy tűnik, hogy fokozódik. Minden alkalommal mintha egyet előre lépnének a megoldás felé a felek, kettőt-hármat hátra lépnek.”
A szakértő arról is beszélt, milyen hatással lehet ez a folyamat az Európai Unióra nézve.
„Mindaddig, amíg van esély rá, hogy Boris Johnson vezetésével mégiscsak megoldódjon a technikai probléma még ezen a héten, addig nyilván nem lehet szó halasztásról. (….) Ezt a feloldhatatlan ellentétet valószínűleg előrehozott választásokkal lehet megoldani. Szerintem érdemes látni, hogy itt nagyon sokan büntetni akarják Nagy-Britanniát. Mégiscsak a brit nép azt fejezte ki, hogy a saját szuverenitását olyan magasra értékeli, hogy nem hajlandó belemenni az arról való lemondásra. Nem hajlandó egy olyan úton követni a többi európai országot, ami a szuverenitás nagyobb feladásával és nagyobb föderalizációval jár.”
Hír TV


