Kiemelt videók
Szijjártó ezzel magyarázta az idősík nyúlását
Külföldi utakkal magyarázza a külügyi vezetés a miniszterelnöki utasítás késedelmes végrehajtását a brókerbotrányban. A közpénzmilliárdokat február végén kimenthették volna, de a pénzt csak a Quaestor-csőd bejelentésének napján kapta vissza a szaktárca. A befektetési társaságot a bedőlés előtti napokban is ajánlgatta a gazdaságdiplomáciai államtitkár egy arab üzletembernek. A baloldali ellenzék négy pártja – az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért – az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezi. Közösen jegyzett beadványukban azt írják, hogy a Quaestor állami cégek segítségével űzhetett piramisjátékot. A két másik ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.
Harmadszor tett miniszterelnöki esküt Orbán Viktor tavaly májusban. Az LMP társelnöke szerint a kormányfő megszegte fogadalmát azzal, hogy nem tett feljelentést, miután elolvasta Tarsoly Csaba Quaestor-vezér levelét.
„A miniszterelnök felelőssége teljesen egyértelmű, neki a hatóságokhoz kellett volna fordulni, és mivel ezt nem tette meg, vitathatatlan, hogy a Fidesz a legfelsőbb szintig felelős a Quaestor-károsultak minden egyes filléréért, amit elvesztettek” – fogalmazott Szél Bernadett.
Nem véletlen, hogy az LMP nevében Szél Bernadett és nem Schiffer András szólalt fel napirend előtt - mondta a Fidesz-frakcióvezetője. Rogán Antal a személyeskedő megjegyzéssel arra utalt, hogy Schiffer András édesapja a pénzügyi felügyelet egyik vezetője volt a Gyurcsány-korszak idején.
„Nekem ugyan nem tisztem és nem is szeretek családi kapcsolatokat felhozni a Tisztelt Házban, de ha jól emlékszem, a PSZÁF főigazgató-helyettesét 2009 decemberéig Schiffer Péternek hívták. És akkor ezek a bizonyos csalások már régen zajlottak, amikor egyébként a pénzügyi felügyeletnek módja és lehetősége lett volna akár a szocialista kormány idején is, hogy ezeket felderítse” – mondta Rogán Antal.
„Olyan hazugságcunamit rendeztek le, hogy az párját ritkítja” – reagált Lukács Zoltán. Az MSZP frakcióvezető-helyettese felidézte: a miniszterelnök már a Buda-Cash-csőd másnapján, február 25-én elrendelte a közpénzek kimenekítését a brókerházakból. De a Külügyminisztérium csak március 9-én kapta vissza a tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. milliárdjait a Quaestortól ~ tette hozzá az ellenzéki politikus.
„Akkor 25-étől 9-éig egyébként mit csinált a külügyi tárca, mit kellett elintézni Szijjártó úrnak, mielőtt 25-étől 9-éig eljutott oda, hogy kivette az emberek pénzét a külügy. Mert pontosan tudjuk, hogy előző héten rengeteg kisbefektető jelezte, hogy ki szeretné venni a pénzét” – vette fel Lukács Zoltán.
Ezt a kérdést a sajtó is feltette Szijjártó Péter külügyminiszternek, aki szlovák kollégáját fogadta Budapesten.
„Február végén született a kormányülésen egy utasítás vagy útmutatás. Ezt követően felmértük a helyzetet, aztán a gazdaságdiplomáciai államtitkár meg a kereskedőház igazgatója egészen a következő hét csütörtökéig, hogy ha jól emlékszem, akkor külföldön voltak, hogy ha jól emlékszem, talán Japánban. Miután hazaérkeztek, akkor a kereskedőház vezetősége összeült a gazdaságdiplomáciai államtitkár vezetésével, aki felügyeli egyébként ezt a cégünket, meghozták a döntésüket, és onnantól kezdve ezt a döntésünket közöltük a Quaestorral, és eljártunk, ezért tűnik az időbeli sík egy kicsit elnyújtottnak” – fejtette ki Szijjártó Péter.
Más kormányzati politikusokhoz hasonlóan Szijjártó Péter is visszautasította, hogy tudtak a Quaestor közelgő csődjéről.
„Azon a héten csütörtökön a gazdaságdiplomáciai államtitkárom egy nagyon komoly arab befektetőt vitt tárgyalni a Questorhoz, éppen, ha jól tudom, akkor a Duna City ügyében. Na most utána, amikor jött a bejelentés, égtünk mint a rongy. Most gondolja, hogy odaviszünk a magyar nemzetgazdaság szempontjából is értelmezhető mennyiségű pénzt befektetni szándékozó embert, amikor tudjuk, hogy a következő héten csődbe megy?” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter nem tagadta, hogy a Quaestor vezérét, Tarsoly Csabát évek óta ismerte.
Orbán csütörtökre ígért tájékoztatást
Csütörtökre ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolatuk brókercégekkel. A kormányfő a parlamentben kérdésre válaszolva azt mondta: a Buda-Cash-ügy kirobbanása után utasította a minisztériumokat arra, hogy vizsgálják ki, van-e pénzügyi kapcsolatuk brókercégekkel, és ha igen, akkor a közpénzeket vonják ki onnan.
„Mindenkit utasítottam, hogy ezt az állapotot szüntesse meg. Ha minden igaz, a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések csütörtök reggel vagy szerda este, ezen a héten véget fognak érni, és csütörtök reggel leszünk abban az állapotban, hogy a közvéleményt tájékoztassuk arról, hogy milyen háttérintézmények hol, hogyan és mint érintettek ebben az ügyben, és hogy megvan-e az a pénz, amely fölött nekünk őrködnünk kell, hiszen ezek közpénzek” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint ismert, kedden szavaz a parlament a büntetőeljárási törvény módosításokról, amely alapján a bíróság zárolhatja az érintett brókercégek vezetőinek magánvagyonát. A kormánypárti tervezet sürgős tárgyalását az ellenzéki képviselők többsége is megszavazta. A vagyonzárolást ügyésznek kell indítványoznia. A zárolás elrendelése előtt a hatóságok egy évre visszamenőleg vizsgálhatják az érintettek pénzügyeit, amivel megakadályozható a vagyonkimentés. A kormánypártok szerint a Quaestor-ügyfeleit is kártalanítania kell hatmillió forintig a Befektető-védelmi Alapnak.
