A Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében vonták fel Magyarország lobogóját a nemzeti összetartozás napján. A központi megemlékezés a budai Várban folytatódott, a Magyarság Házában.
„Magyar családok százezreit szakították el az anyaországtól, Prága, Bukarest és Belgrád fennhatósága alá rendelve őket – mondta a trianoni békediktátumról Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. – Elválasztva éltünk ugyan egymástól, de legbelül, a lelkek mélyén megmaradt nemzetünk értékeinek tudata. Az ezeréves Kárpát-medencei Magyarország örökségét nem sikerült, nem lehetett eltörölni. Mert Kolozsvár örökre őrizni fogja Mátyás emlékét, Szabadkán mindig lesz, aki Kosztolányi nyelvén beszél, Nagyszombaton Pázmányért szól a mise, és Verecke híres hágója a magyar haza szimbolikus része.”
A Jobbik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal közösen emlékezett az Ötvenhatosok terén. A felszólalók között volt a párt frissen megválasztott alelnöke, Toroczkai László, a radikális ifjúsági szervezet alapítója. Megjelent egy másik jobbikos alelnök, Volner János is. „Fontos az, hogy a Fidesznek ünnep a mai nap, nekünk gyásznap, hiszen az országot óriási terület- és emberveszteség érte a trianoni békediktátum következtében. Mi meg szeretnénk menteni a magyarságot attól, hogy eltűnjön az elszakított területeken. Nem adjuk föl természetesen annak a reményét, hogy egyszer még egyesülhessünk ezekkel a nemzetrészekkel” – így a politikus.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai és szimpatizánsai később a szerb, a szlovák és a román nagykövetség elé vonultak. Utóbbi előtt fáklyákat gyújtottak, majd leültek az útra, hogy tiltakozzanak két erdélyi társuk megvádolásáért. A román ügyészség szerint a történelmi Magyarország visszaállításáért terveztek merényleteket.
