A hosszú hétvégén több hajléktalan tér be a melegedőkbe, mint egy átlagos hétköznapon. A hajléktalanellátásban a krízisidőszak november elsején kezdődik, a hideg beálltával. Az alapítvány vezetője azt mondja, hogy a helyzet igazán vidéken rossz. „Itt, a fővárosban elegendő férőhellyel rendelkezünk. Úgy gondoljuk, vagy legalábbis a kapacitás bővíthető annyira, amennyi igénybe vevő jelentkezni tud az ellátóhelyekre. A vidékkel már nem ugyanez a helyzet, vidéken jóval kevesebb férőhely van, mint amennyi hajléktalanról tudunk, akik akár az utcákon, akár a közterületeken, akár egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségekben töltik éjszakáikat. Ott több helyre lenne szükség, de ez a kérdés a fővárosban szerintem megoldott” – fejtette ki Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója.
Az ökumenikus segélyszervezet a fővárosban és vidéken is növelte a férőhelyek számát. „Minden ilyen időszakot megelőzően végzünk egy igényfelmérést, és megnézzük azt, hogy az adott településen, illetve térségben milyen szükségletek merülnek fel. Így például a gyulai szociális központunkban az alapszolgáltatások mellett biztosítunk plusz férőhelyeket azokon a téli hideg napokon, amikor úgy érezzük, hogy akár fagy vagy akár kihűlés veszély van” – mondta Révfalvi Dorottya, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Segélyközpont vezetője.
Az egyik baloldali kis párt nem átmeneti férőhelyet, hanem otthont adna a fedél nélkül élőknek. A Párbeszéd szociális bérlakáshoz juttatná a hajléktalanokat. „Amíg valakinek nincs lakás a feje fölött, amit magáénak tudhat, addig ez számára nem jelent segítséget. Költségvetési szempontból is nagy becsapás a hajléktalanellátás, hiszen hogyha valakinek abban nyújtunk támogatást, hogy a saját bérelt vagy magántulajdonú lakásában tudjon megmaradni, azt tudja megtartani, felújítani, fűteni, az harmadannyi pénzt jelent, mint a hajléktalanellátásban ellátni valakit” – emelte ki V. Naszályi Márta, a párt elnökségi tagja.
Egy felmérés szerint több mint 30 ezren élnek az utcán Magyarországon.
