„Két szabadságszerető nemzet ezeréves barátsága ez, isten óvja Lengyelországot” – kezdte beszédét a lengyel köztársasági elnök után színpadra lépő Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök elsőként szívből jövő jókívánságát küldte a magyaroknak, bármerre éljenek is a világban, kiemelve: Magyarország az ő hazájuk is. Elmondta: nekünk, magyaroknak október 23-a a büszkeség napja, amely egy közös örökség, és 60 év után is felemel és megtisztít.
„Magyarországon ’56 után még 34 évig volt kommunista diktatúra, amelyben a legfőbb parancsolat az volt: élni kell, élünk, ahogy tudunk. „Bedeszkázott égbolt, rossz alkuk, alakoskodás, rejtőzködés, lapos félrenézések, bezárt szívek és bizalmatlanság. A diktatúrák rideg mindennapjai felőrlik az emberek életét, és utána csak a kisszerűség marad. Az ’56-os hősöknek azt köszönhetjük, hogy még a magyar történelem legsötétebb éveiben is volt mire büszkének lennünk.”
Magyarország erejét többször is hangsúlyozta a miniszterelnök: „túléltük a kommunizmust és a szovjet megszállást, megtörtük a kommunistákat, hazaküldtük a szovjeteket, majd megszabadultunk a diktatúrától – ennek köszönhetően kinyíltak a szívek, és van mire építeni jövőnket”.
„Az ’56-os magyar események miatt fordulatot vett a történelem menete – vélte Orbán –, és a megjövendölt kommunista világ helyett kitört a forradalom, mi, magyarok pedig megüzentük: a szovjet uralom megtörhető.”
„A rendíthetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amelyből nem tudott felépülni. 1956 után együtt meszesedett vezetőivel, és velük együtt elvitte az ördög – igaz, néhanapján visszajár füttyögetni.”
Beszélt arról is, hogy a magyaroknak tehetségük van a szabadsághoz, „mindig tudtuk, mit kezdjünk vele”. A miniszterelnök szerint a szabadság mindig egy egyszerű kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki más? A magyarok soha nem mondanak le a szabadságról, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni.
Hozzátette: „ha hazánk nem szabad, mi sem lehetünk azok”. Ha pedig egy nemzet feladja függetlenségét, nemzetiséggé változhat vissza. „A szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán, mert ragaszkodtunk a nemzeti eszménkhez, és összefogtunk.”
Orbán Viktor szerint éppen ezért Európa szabadságszerető népeinek az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől”, attól, hogy el akarja dönteni, kivel és hogyan éljünk együtt saját hazánkban.
„Nem nemzetiség akarunk lenni Európában, hanem Európa része akarunk maradni” – mondta Orbán, hozzátéve, az ’56-os forradalom örököseiként nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás leverésében.
A miniszterelnök hangsúlyozta, azt sem nézhetjük tétlenül, hogy leplezetlenül és szervezetten „kicseréljék azt a talajt”, amelyből az európai civilizáció származik. Ha pedig Európa nagy része kicseréli ezeket az alapokat, összevegyíti saját eszméjét és népességét, akkor nekünk meg kell óvnunk Európa magyarországi darabkáját.
Orbán Viktor Magyarország ereje mellett hazánk bátorságát is sokszor hangoztatta.
„1956-ban nekimentünk a tankoknak, ’89-ben kinyitottuk a határokat, hogy német a némethez jusson, 2016-ban pedig nekünk kell lezárni a határokat. Bátrak voltunk, és nem engedtünk a fenyegetésnek és a zsarolásnak.”
Hozzátette: „bár Magyarország sosem kérte ezt a feladatot, nem futottunk el, hanem teljesítettük a kötelességünket akkor is, amikor azok támadtak hátba, akiket megvédtünk. Hiszen magyar földön az igazságtalanság nem adhat feloldozást a kötelesség teljesítése alól, ránk Európa mindig számíthat” – hangoztatta Orbán.
Orbán Viktor miniszterelnök teljes beszéde:
